A magánérdek és a közérdek ütközésének problémájára hívta fel a figyelmet Lázár János Fidesz-frakcióvezető a Gazdasági alapjogok és az új magyar alkotmány címmel rendezett konferencián. Ez most, éppen ezekben a hetekben Magyarországon különösen időszerű – utalt a Fidesz-frakcióvezető a vörösiszap-katasztrófára. Fontosnak nevezte, hogy a rendszerváltás idején mellőzött gazdasági alapjogok – a tulajdonhoz, az örökléshez, a munkához, a vállalkozáshoz és a sztrájkhoz való jogok – méltó helyet kapjanak az új alkotmányban.

S hogyan? – a konferencián erre keresték a választ a meghívott jogtudósok. Drinóczi Tímea, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető adjunktusa arról beszélt: ha az alkotmányozó hatalom kétharmados, az lényegében korlátlan hatalmat jelenthet, de piacgazdasági keretek között kell gondolkozni. A tulajdonjog kapcsán nemzetközi példákra hivatkozott, s közölte: a fő szabály a kisajátítás. De ha az állam elveszi a tulajdont – csak közérdekből és törvényesen teheti –, kompenzációt kell fizetnie. Német, spanyol és norvég példa alapján pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdon szociálisan is kötött, vagyis nem lehet szembemenni a közérdekkel. Tersztyánszkyné Vasadi Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója azt mondta: az Alkotmánybíróság értelmezése alapján a gazdasági alapjogok korlátozható jogok, az állam beavatkozhat ezek gyakorlásába. És a második generációs jogok esetén, mint amilyen a gazdasági jog is, a beavatkozás szélesebb körű.

A volt alkotmánybíró lapunknak azt mondta: a gazdasági „alkotmány” mint fejezet most hiányzik, de az alkotmány paragrafusai, ha szétszórtan is, megfogalmazzák a gazdasági alapjogokat, az Alkotmánybíróság pedig ezek tartalmát és korlátait is megszabta. A kettő együtt olyan létező és biztosan működő jog, amit be is lehetne emelni az új alaptörvénybe. Arra, hogy a magánérdek, illetve a közérdek viszonyának meg kell-e jelennie a preambulumban vagy az új alaptörvényben, Tersztyánszkyné Vasadi Éva azt válaszolta: az alkotmány mindenütt megmondja, hogy az államnak milyen beavatkozási joga van. Ha alapjogot sért a beavatkozás, az alkotmányellenes.

Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészító parlamenti bizottság alapjogi munkacsoportjának fideszes felelőse munkatársunknak azt mondta: szerinte a gazdasági jogok egységesen, önálló részként az alapjogi fejezethez kerülhetnek. Valószínűleg nem változik az a paszszus, hogy „tulajdont kisajátítani csak kivételesen közérdekből, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad”. Szerinte a magánérdekkel és a közérdekkel a preambulumban is foglalkozni kell, de az alkotmány szövegében is. Gulyás Gergely úgy véli: el lehet gondolkodni annak alkotmányba emelésén is, hogy „a tulajdon kötelezettséget is jelent”, azaz a közjót kell szolgálnia, van közösségi funkciója is. Egy ilyen alkotmányos rendelkezés nem jelentene államosítást – hangsúlyozta a képviselő. A konferencián felvetett kérdéskör azért is aktuális, mert Orbán Viktor hétfőn a parlamentben közölte, hogy a közérdek felülírja a magánérdeket: a vörösiszap-katasztrófát okozó Mal Zrt.-t állami irányítás alá kell vonni. A honvédelmi törvény módosításával ennek utat is nyitottak.

Alkotmányozási láz: blogok és javaslatok

Legyen-e része a Szent Koronatan az új alkotmánynak? A roma felzárkóztatás módozatai közül melyikkel ért egyet, és ez szerepeljen-e az alaptörvényben? –ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogalmaz meg az úgynevezett „alkotmányblog”, melyet a parlament Salamon László nevével fémjelzett alkotmányelőkészítő bizottsága közösen indít vasárnap a Szabadság Körrel. (A kört mások mellett Balog Zoltán, Borókai Gábor, Gulyás Gergely, Győri Enikő és Szájer józsef alapította.) A blogon megfogalmazott társadalmi és alkotmányos témakörökhöz mindenki hozzászólhat majd, azaz: lesz nemzeti-társadalmi konzultáció az új alkotmány passzusairól. Sokan jónak látnák – Gyurcsány Ferenc és mások is –, hogy legyen az új alkotmányról népszavazás. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök még nyáron azzal utasította el: „Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el.”

„Az alkotmány a Magyar Köz társaság alaptörvénye. Sem alapvető elveinek meghatározása, sem normaszövegének kialakítása nem lehet pusztán a po li ti kai elit ügye” – így Mesterházy Attila és Lamperth Mónika szocialista politikusok, akik törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek arról, hogy az új alkotmányról legyen társadalmi egyeztetés. Azt javasolják: minden törvényes társadalmi szervezet, érdekvédelmi szervezet véleményezhesse az alkotmány-előkészítés folyamán megfogalmazott felvetéseket, tervezeteket. (Cs. I.)

Az alkotmány gazdasági fejezete most hiányzik