A válságra adandó válaszként maga az Európai Bizottság is ajánlotta egyes országoknak a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések átmeneti felfüggesztését, de Brüsszelben semmiképpen sem ösztönöznék arra a tagországokat, hogy lépjenek vissza a korábban sürgetett nyugdíjreformból. Sőt a bizottság nemrégiben közzétett zöld könyve is azt szorgalmazta, hogy az állami pénzügyek hosszú távú fenntarthatósága érdekében fontolják meg az egyéb megtakarítási formák népszerűsítését.

Eddig hat tagország kényszerült rövid távú költségvetési megfontolásokból felfüggeszteni a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztését: a három balti állam, Románia, Szlovákia és Lengyelország.

Észtországban a hozzájárulás meghatározott (defined contribution – DC) magánnyugdíjrendszer befizetéseit törölték 2009 közepe és 2010 vége között, de 2011-től a gépezet újraindul, s 2012-ben az eredeti formában működik tovább. Litvániában csak csökken a befizetendő járulék mértéke, de 2012-től visszatér a hatszázalékos szintre. Lettországban tartósan csökken a magánpillérbe menő járulék aránya.

Romániában leállítják a járulék mértékének növekedését, vagyis idén nem emelkedik a befizetés a bruttó bér két százalékáról 2,5 százalékra. Szlovákia lehetővé teszi a visszatérést a magánból az állami felosztókirovó rendszerbe, s a második pillér a továbbiakban választható lesz a munkaerőpiacra frissen belépők számára. Lengyelországban 7,5-ről három százalékra vinnék le a magánpillérbe a bruttó bérből jutó részt, a különbség az állami nyugdíjalapba kerülne. Illetve Varsóban sürgetik, hogy a kötelező magánpénztári befizetéssel mérsékeljék az államadósságot.

Ez az ötlet a brüsszeli tárgyalóasztalokon hever, miután még augusztusban – a nagy európai biztosítóknak a bizottsághoz intézett s a nyugdíjreformok támogatását szorgalmazó megnyilatkozása után kilenc ország (nyolc új és a svédek) – levélben kérte, hogy a stabilitási paktumnak legyen része a nyugdíjreform költségének elismerése. Feltételekkel és korlátozott mértékben, de a bizottság ezt belevette a szeptember végén közzétett jogalkotási javaslatába. Ám az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy az általa vezetett munkabizottságban is gyűjti a véleményeket. A helyzet egyelőre képlékeny, s a jövő hét elején újabb pénzügyminiszteri találkozók lesznek. Forrásaink úgy vélik, hogy a magyar kormány válságprogramjába illesztett, a magánpillér jövőjét elbizonytalanító intézkedés kihúzhatja a szőnyeget az uniós deficités államadósság-számítás módosítására tett indítvány alól. De a helyzet elég zavaros ahhoz Brüsszelben, hogy a kormány esetleg próbálkozzék halászni benne, de az eredmény nagyon kétséges, a művelet igen kockázatos.

Akárcsak a távközlési szektor válságadója esetében. Mint Jonathan Todd, a digitális ügyek biztosának, Neelie Kroesnek a szóvivője kifejtette: a szektor liberalizálásáról született uniós megállapodásnak egyik sarokpontja, hogy az ágazatot nem lehet különadóval sújtani, hacsak az nem a telekommunikációs piac szabályozását, a verseny növelését, új cégek megjelenését szolgálja. Emlékeztetett rá, hogy a bizottság nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot is, hogy szüntesse meg a szektorra kivetett egyéb adókat.