Párizs nem űzi a romákat
Szeptember végén a bizottság lényegében ultimátumot küldött a francia kormánynak, hogy október 15-ig mutassa be intézkedési tervét a polgárok szabad mozgását célzó 2004-es uniós direktíva átvételére, s oszlassa el a kétségeket, hogy a romákat nem a származásuk miatt utasították ki Franciaországból. Ezzel együtt Párizs ellen nem indult uniós jogi eljárás etnikai diszkrimináció okán. Az emberek szabad mozgását illetően azonban az esetleges válasz késése vagy elégtelen volta nyomán a bizottság még októberben megindítja a jogsértési eljárást. A francia Liberation péntek délután már a külügyi szóvivőt, Bernard Valerót idézve azt írta, hogy Párizs kész az uniós joganyag átvételére.
A bizottsági szóvivők pénteken utaltak arra is, hogy bár jelenleg Franciaország van a figyelem előterében, számos tagállam esetében felmerül a gyanú, hogy nem ültette át maradéktalanul a joganyagába a 2004-es direktívát. Ez azonban alaposabb vizsgálatot és konzultációt igényel.
Az Európai Parlamentben a liberálisok kérésére a jövő heti strasbourgi plenáris héten a bizottság beszámol a francia ügy alakulásáról. A frakció koordinátora, a román Renate Weber nyilatkozatában utalt rá, hogy miközben Párizs tagadta, hogy intézkedései a romák ellen irányulnának, egy augusztusi belügyi körlevél erre szólított fel. Közben kiderült, hogy etnikai alapú adatgyűjtés is folyik Franciaországban. A szintén liberális Sophie Veld, aki azon új holland kormány nagyobbik koalíciós pártját, a D66-ot képviseli az EP-ben, amely a holland parlamentben a szélsőségesen bevándorlásellenes Geert Wilders támogatására szorul, aggodalmának adott hangot, hogy hazájában is gyűjtenek etnikai alapon adatokat. Bírálván az olaszországi romaellenes fellépéseket is, kijelentette: az alapjogok megsértése tűrhetetlen gyakorlat Európában, és katasztrofális hatásúnak nevezte a bizottság „e téren megnyilvánuló hanyagságát”.
Románia jelentős összegeket bukhat
A romák kitoloncolásával kapcsolatban az unió aggályait Viviane Reding alapjogi és Cecilia Malström belügyi biztos tiszte volt jelezni – jelentette ki lapunk kérdésére Andor László, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási biztosa egy bukaresti konferencián. A politikus hozzáfűzte, decemberben hozza nyilvánosságra jelentését az a munkacsoport, amely azt vizsgálja, milyen hatékonyan használták fel a tagországok az Európai Szociális Alaptól származó pénzeket a romák támogatására.
Andor a román fővárosban többek között Traian Basescu elnökkel és Mihai Constantin Seitan munkaügyi miniszterrel is tárgyalt. Ha nem sikerül felpörgetnie az ESF lehívását, Románia jövőre jelentős összegeket veszíthet az alapokból – jelezte a magyar EU-biztos. Keleti szomszédunk a négymilliárd eurós ESF-támogatás egy százalékát hívta le eddig. (Á. Z.)