Harcot hirdetett a Hamasz
A Hamasz fenyegetése azonban az Abbasz vezette Fatah mozgalom és a ciszjordániai területeket felügyelő palesztin hatóság ellen is irányul. A Hamasz nem ismeri el Abbaszt palesztin elnökként, hiszen mandátuma januárban lejárt, ám a Fatah és a Hamasz közti ellenségeskedés miatt az elnökválasztást elhalasztották. Erre utalt Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök is, aki tegnap közölte: „Azok, akik részt vesznek ezeken a szégyenteljes, kudarcra ítélt tárgyalásokon, nem a palesztin nép képviselői” – mondta egy teheráni nagygyűlésen a Hamaszt támogató ország vezetője. A palesztin szervezet ugyanakkor azért is fenyegetőzik, hogy bebizonyítsa, ők az erősebbek a két fő palesztin mozgalom közül.
Mindeközben Washingtonban a palesztin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megegyeztek, hogy szeptember 14–15-én ismét találkoznak, ezúttal Egyiptomban. Elhatározták, hogy elsőként olyan „keretegyezményben” kell megállapodniuk, amelyben meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben kompromisszumot kell kötniük az elkövetkezendő egy évben – erről már George Mitchell, a közel-keleti béketárgyalásokkal megbízott amerikai képviselő beszélt, hozzátéve, hogy a tárgyalásról egyik fél sem fog nyilatkozni.
A tárgyalások lélektanába enged bepillantást az az izraeli hír, mely szerint a szerda esti közös vacsorán az amerikaiak az izraeli diplomatákat az egyiptomi, jordániai és palesztin kollégáik közé ültették, hogy így is kialakulhasson párbeszéd, és a delegációk ne forduljanak magukba.
Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos egy flamand rádiónak úgy nyilatkozott: az amerikai zsidó lobbi áll az izraeliek és palesztinok közötti konfliktus megoldásának útjában. Azt is hozzátette: „még egy mérsékelt zsidóval” sem könnyű a kérdésről „racionális beszélgetést folytatni”. Az Európai Zsidó Kongresszus antiszemitizmussal vádolja a politikust, és bocsánatkérést követel. De Gucht megjegyzéseit az Európai Bizottság szóvivője a német biztos magánvéleményének titulálta. De Gucht péntek délután kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szavainak általa nem kívánt következményei lettek. Mint mondta, semmiképpen sem akarta megbántani a zsidó közösségeket. (Brüsszeli tudósítónktól)