– Magyarország gőzerővel készül az EU-elnökségre, de ön csak szeptember elsejével lépett hivatalba. Miért?

– Európai parlamenti képviselőként dolgoztam, és ezt a posztot nem lehet csak úgy otthagyni. De a kormány megalakulása óta kinevezés nélkül is nagy erőbedobással készültem, és állítottam össze a csapatot az EU-ügyi államtitkárságon.

– A felkészülés szempontjából nem túl szerencsés döntés, hogy szeptember közepétől lecserélik Brüsszelben Magyarország állandó képviselőjét.

– Ez a magyar kormány döntése volt, ezt a személyi felállást érezte a leghatékonyabbnak. Kiváló EU-szakértő mind Iván Gábor, mind az utódja, Györkös Péter, akik korábban is szorosan együttműködtek.

– De nem reménytelen három és fél hónap alatt megszerezni a kellő tárgyismeretet és személyes kapcsolatokat?

– Györkös Péter, eddigi zágrábi nagykövetünk ismeri az EU-nagykövetek jó részét, illetve az Európai Bizottság és a tanács apparátusának kilencven százalékát. Végigcsinálta a csatlakozási tárgyalásokat, sőt már azelőtt is uniós ügyekkel foglalkozott a külügyben.

– Lecserélik-e az elnökségi stáb tagjait is?

– Minden szakértőre, aki tisztességesen végzi a munkáját, szükség van. Akiket viszont beejtőernyőztek a közel kilencszáz fős stábba, mert így akarták átmenteni őket, azokra nincs szükség. Azt kértük a minisztériumoktól, hogy tekintsék át a stábokat: ők döntenek, hogy ki megy, ki marad. Nem kaptam végleges listát, de gyökeres változásokra nem számítok. Amunkatársaknak csak kevesebb mint egynegyedét érintheti a csere.

– A Külügyminisztériumban hányan készülnek az elnökségre?

– Az EU-ügyi államtitkárság 87 fő. Három ideiglenes főosztály is alakul a soros elnökség idejére, ezek a kommunikációval, a rendezvényekkel és a gazdálkodással foglalkoznak. Bár az előző kormány döntött egy 79 fős létszámbővítésről, ebből 62 embert már fel is vettek, ám sokszor nem elnökségi feladatokra.

– Mennyire lesz „spórolós” a magyar EU-elnökség?

– Végignéztünk sok elnökségi költségvetést. Egyes tagállamoknál állítólag az okozott gondot, hogy elköltsék a rendelkezésre álló pénzt: nekem aligha lesz ilyen problémám. És vannak takarékos elnökségek, akik pont annyit költöttek, amennyit kell: ilyenek voltak például a svédek.Magyarországnak is takarékoskodnia kell. Mi a Külügyminisztériumban magunkon kezdtük – 800 millió forintot spórolunk meg, de ez még mindig kevés a hiányzó 2,1 milliárdhoz képest. Az EU-elnökség egyébként nemcsak a közigazgatás ügye, hanem az egész országnak kiváló bemutatkozási lehetőség. Én harcoltam ki, hogy a miniszteri tanácskozásoknál legyen vidéki helyszín is.

– Csakhogy a vidéki helyszínek éppen a költségeket növelik.

–Igen,deMagyarországnemcsak Budapestből áll. Jelképes jelentősége van, hogy Kelet-Magyarországot és a Dunántúlt is bevonjuk. Ugyanakkor a debreceni és a balatonfüredi polgármesterrel is beszéltem arról, hogy elvárjuk: ők is szálljanak be. Lehet vidékre vinni egy-egy rendezvényt, de emiatt nem kerülhet többe.

– Hogyan fér össze a takarékoskodással a gödöllői Grassalkovich-kastély felújítása, amely igen sokba kerül?

– Az előző kormánytól nem örököltünk döntést állandó helyszínről. Ami Budapestet illeti, a Parlament vagy a Magyar Tudományos Akadémia nem megfelelő erre a célra. Kiderült, hogy Budapesten egyetlen szállodában van alkalmas konferenciaterem, de annak a bérlése rengeteg pénzt felemésztene. Gödöllőről már korábban is szó volt, az új kormánynak azt kellett csak eldöntenie, hogy bérleti díjat fi zet egy nemzetközi szállodaláncnak, vagy pénzt fektet egy nemzeti örökséghez tartozó helyszínbe, ahol később is lehet majd nagyobb tanácskozásokat rendezni.

– Milyen témákkal kell megbirkóznia Magyarországnak az unió kormányrúdjánál?

– A napirend nagy részét örököljük, de nem mondunk le arról, hogy a saját világképünket, víziónkat is bemutassuk. És persze tervezni kell a tervezhetetlent is, a váratlan helyzetek megoldását. A gazdasági válságból való kilábalás, a munkahelyteremtés minden EU-állampolgár érdeke; ezt az ügyet a magyar kormánynak azért is könnyű képviselnie, mert Európában ugyanazok a fő gondok, mint itthon, a céljaink sosem estek egybe ennyire. El kell dönteni azt is, hogy az EU-ban fennmarad-e a belső egység, a szolidaritás: a görögországi válságból mindenki sokat tanult. Előttünk áll az unió következő hétéves költségvetésének kidolgozása is, és azt szeretnénk, ha a tagállamok nem szakadnának rögtön két táborra, mint legutóbb. Ezekben a témákban persze nem születik eredmény fél év alatt, de kérdés, hogy a vitákban mennyire tudunk majd előrejutni. Fenn kell tartani az EU-bővítési folyamat hitelességét. Horvátországgal a felvételi tárgyalások lezárása a cél, és biztató jelet kell adni Macedóniának is. A keleti partnerséget pedig konkrét tartalommal szeretnénk megtölteni, nemcsak üres csúcstalálkozót tartani.

– Kisgyermekes anyaként hogyan tudja összeegyeztetni ezt a munkát a családi élettel?

– Nehezen. Van egy rendes férjem, egy rengeteget segítő apukám, sok-sok jó barát és külső segítség. De ha a gyerekeim betegek lesznek, és szükségük lesz a mamára, én otthon leszek.

Győri Enikő

42 éves, közgazdász-diplomata, két gyermek édesanyja.

1992–1999: az Országgyűlés európai uniós ügyek bizottsága tanácsadója, főtanácsadója.

1999–2003: Magyarország római nagykövete.

2003–2009: a Fidesz-frakció EU-munkacsoportjának stábfőnöke. 2009–2010 szept.: a Fidesz EP-képviselője.

2010 szept. 1.: a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára.

„A soros elnökség az egész országnak kiváló bemutatkozási lehetőség”