Az egyház azonnal Isten segítségére sietett abban a szenvedélyes vitában, amelyet Stephen Hawking elméleti fizikus váltott ki. Az ellentmondásos nézetektől soha vissza nem riadó tudós jövő héten napvilágot látó, Grand Design címet viselő új könyvében azt állítja: a modern fizika felfedezései nem hagynak teret egy Teremtő számára. Az olyan törvények pedig, mint a súlytalanság, elég magyarázatot adnak arra, hogyan jöhetett és jött is létre a semmiből a világegyetem.

Rowan Williams canterburyi érsek, az anglikán egyház vezetője a The Times napilapnak kifejtette: „az istenhit nem arról szól, hogy be kell tömni egy rést a világegyetemen belül létező dolgok egymás közötti kapcsolatának megmagyarázása során. A hit szerint van egy intelligens, élő közeg, egy erő, amelynek tevékenységétől végeredményben mindennek a létezése függ. A fizika soha nem lesz képes eldönteni a kérdést, miért van inkább valami, mint semmi”. Az anglikán egyházi vezetőhöz hasonlóan tudományosan rendkívül képzett országos főrabbi, Lord Jonathan Sacks szerint a „tudomány lényege a magyarázat, a vallásé az interpretáció. A Bibliát egyszerűen nem érdekli, hogyan jött létre a világegyetem”. Az izraelita vezető „korunkra nehezedő átoknak” tartja a vallás és a tudomány közötti fokozódó és kölcsönös ellenségeskedést, ami végeredményben mindkét fél számára káros.

A XVI. Benedek pápa két hét múlva esedékes nagy-britanniai látogatására készülő Vincent Nichols római katolikus westminsteri érsek később fogja részletesebben is kifejteni nézeteit, egyelőre „teljes mellszélességgel kiállt a főrabbi álláspontja mellett”. Hawking nem győzte meg Ibrahim Mográt, a Brit Muszlimok Tanácsának elnökét sem. A befolyásos imám úgy érzi, „ha megvizsgáljuk a világegyetemet, minden arra utal, hogy valakinek létre kellett hoznia azt. És ez nem lehet más, mint a mindenható Teremtő”.

Nem csak az egyház támadja Hawkingot. Chris Isham professzor, a tekintélyes londoni Imperial College elméleti fizikusa, elismert filozófus „felnyögött, amikor a Grand Designban kifejtett tételeket elolvasta”. –Stephen mindig mond ilyen dolgokat, hiszen szereti az ezekkel járó népszerűséget, de valószínűleg életében nem olvasott el egy filozófiai könyvet sem – szól a megsemmisítő kritika. Isham szerint cambridge-i kollégájának „érvelése azon a téves feltételezésen alapul, hogy a vallás megköveteli Istennek a világegyetem megteremtésében játszott okozati szerepének elismerését”.

Hawking nem maradt teljesen magára a vita során. Az ateista etológuson, Richard Dawkins oxfordi professzoron kívül A. C. Grayling is támogatólag szólalt meg: „Már az ősrobbanás-elmélet óta tudjuk, hogy a világegyetem megteremtéséhez nem volt szükséges valamiféle Hófehérkére és a hét törpére. A fi zika tanításaitól függetlenül az Istenben való hit mindenféle logikai téveszmét vet fel. Mindez arra az időre nyúlik vissza, amikor barlanglakó őseink nem tudták másképp megmagyarázni a világot”.

Stephen Hawking