A békétlenség földje

1993 augusztusában hallottuk a rádióban, hogy a norvég fővárosban a palesztinok és az izraeliek megállapodtak a békeegyezmény kereteiről, sőt a menetrendről is. Ott volt velem P., a lélekbúvár is. Az eseményt meg kell ünnepelni, irány egy arab vendéglő. A józsefvárosi étkezdében összesen hárman voltunk a pincérrel együtt. Kiderült róla, hogy palesztin építészhallgató.

Elmondtuk, a békét ünnepeljük itt a válogatott fogásokkal. Nem lesz béke sohasem! – mondta rezignáltan. Senkinek nem kell a béke. Ő biztosan nem megy már oda vissza sohasem, közölte. Megróttuk fiatalos borúlátásáért. Az elmúlt tizenhét év alapján inkább neki volt igaza.

Most egy újabb nekirugaszkodás egyetlen év alatt akarja békeszerződéssel rendezni a két nép viszonyát, létrehozni a palesztin államot, megrajzolva határait, kijelölve fővárosát. És ez csak a felület. Rengeteg gyilkos kérdés vár megoldásra. Például a palesztin menekültek hazatérésének ügye. A válságba beleszól a külföld, a vallások sokasága is. A Szentföld a békétlenség területe, amióta szentnek mondják. A kicsi, sűrűn lakott földdarab vad indulatokat gerjeszt, s a világpolitikai diskurzus állandó témája. Kényszeresen bukkan fel váratlan helyeken – így a magyarországi politikában is. Mik az esélyek most?

1. A béke lehetséges. A keretegyezmények készek, a határokra, esetleges területcserére, a fővárosok megjelölésére rengeteg, kölcsönösen elfogadható változat van. A nagyhatalmak érdekeltek a békében, az arab államok egy része is az, a béke költségeit talán finanszíroznák is. A béke jólétet, fejlődést ígér. Feltehetően ennek elérése érdekében nincs más megoldás, csak az együtt élő két szomszéd állam létrehozása.

2. A béke lehetetlen. 1993 óta megváltozott a világ. Vége a hidegháború utáni emelkedett és zűrzavaros állapotnak. Az egyszerre hozta a világbéke reményének eufóriáját és a felismerést: a konfliktus már nem a szuperhatalmak erőpróbájának játéktere. Eltűnt a Szovjetunió, amely pénzelte a palesztin szervezeteket. Azóta azonban új és tartós konfliktus alakult ki. Ez a szimbolikus terület központi szerepet játszik a harcos iszlám, a dzsihadisták és a Nyugat viszályában. Az arab utca hősei már nem a nacionalista vezetők, hanem a vallási fanatikusok. A legutóbbi palesztin parlamenti választásokat is a Hamasz nyerte. Ez a szervezet uralja a Gázai övezetet, és a nyugati part lakói közül is sokan követik. (Azok is, akik épp a minap megöltek egy izraeli telepescsaládot.) A Hamasz a tűzszünet után most háborút hirdet Izrael és a béketárgyalások ellen. Ismét terrortámadások, öngyilkos merényletek várhatók. A telepeken vagy a „régi Izraelben”? Bizonyos: Gáza nélkül nincs béke, s lehetetlen a megállapodás a Hamasz ellenére.

3. A békeszerződés sokak érdeke. A megállapodásra szüksége van Netanjahunak, hogy politikai szereplő maradhasson. Abbasznak a puszta túlélése a tét. Obama viszont bejuthatna így a világtörténelembe. A vérző válsággóc felszámolása egyetemes ügy. A palesztinoknak, izraelieknek pedig nemzeti fennmaradásuk függ tőle. Vajon tudják?

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.