A kancellár ezzel pontot tett egy napok óta zajló belső vita végére is: Wolfgang Schauble pénzügy és Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter azt nem tudta eldönteni, hogy kinek a kasszájába kerül az új adó. Így mindkettőnek jut. Tiltakoznak viszont az energiacégek, és velük együtt a német ipar „krémje”: a minap fizetett hirdetésben figyelmeztették Merkelt, hogy egy újabb adó megbénítaná a gazdaságot. Ám úgy tűnik, hogy az adó lenne az ára annak, hogy az atomerőművek tovább működhessenek Németországban.

Kevés olyan téma van, ami az atomenergiához hasonló heves vitát váltana ki a német társadalomban. Egy 2002-es törvény ugyan rendelkezik arról, hogy legkésőbb 2022-ig az öszszes atomerőművet be kellene zárni (újak építéséről pedig szó sem lehet), ám ismét felszínre kerültek a találgatások arról, hogy a bezárás nincs kőbe vésve, 10, esetleg akár 17 évvel is meghosszabbítják az atomerőművek jogosítványait.

Az atomlobbi és a nagy energiacégek azzal érvelnek: pillanatnyilag ez a legtisztább (legalábbis a levegőt nem szennyező), nagy mennyiségben előállítható és olcsó energiafajta: a német áramszükséglet 23 százalékát fedezik. Szép dolog persze amegújuló energiák mellett kardoskodni, de a szél, a nap, a víz, illetve a biomassza még mindig csupán az áramszükségletek 16 százalékára elég. 2020-ra is csak az áramellátás 50 százalékát fogják tudni biztosítani. Vagyis, hangsúlyozzák óvatosan, átmenetileg még mindig szükség van a nukleáris energiára. A kérdés évek óta ugyanaz: mennyi is ez az átmeneti idő?

A környezetvédők és az atomerőmű-mentes világot a zászlajára tűző zöldek viszont úgy vélik: ahhoz, hogy 2022 -től valóban át lehessen állni a megújuló energiaforrásokra, már most át kellene alakítani a rendszereket (például hogy kivédjék a szél, a nap vagy a vízenergiából fakadó ingadozásokat). Ám erre semmi jel nem mutat, vagyis az atomerőművek bezárását maguk a politikusok sem gondolják komolyan. Arról nem is beszélve, hogy senki sem tudja, mi lesz az elhasznált fűtőanyaggal, és főleg, hogy valójában mennyire biztonságosak ezek az atomerőművek. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb az esély egy balesetre, amelynek következményei beláthatatlanok lehetnének – mutatnak rá. Ráadásul parlamenti döntés van a bezárásról, az atomlobbi most a demokratikus szabályokat akarja felrúgni – állítja Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták elnöke.

Merkel egyelőre csak annyit mondott, hogy az atomenergia ellenzői mellett meg kellene hallgatni a támogatók érveit is. Köztudomású, hogy a kormányzó CDU és FDP hajlik a nukleáris lobbi támogatására, ám ezt csak óvatosan hangoztatják: a német társadalom többsége ellenzi az erőművek élettartamának meghosszabbítását.

Merkel a lingeni atomerőmű vezérlőtermében