A bangkoki nagykövet lehet a szocialista párt államfőjelöltje
Várhatóan a nyilvánosság teljes kizárásával tartja értékelő kongresszusát vasárnap az MSZP. A Villányi úti Konferencia Központba mintegy ötszáz küldöttet várnak, ahol a szokásos ügyrend elfogadása után első körben az államfőjelölt-állítás kérdése lesz napirenden. Míg korábban a pártelnökség fele-fele arányban támogatta és ellenezte a saját – és a fideszes kétharmad okán vállaltan esélytelen – jelölt állítását, addig a kongresszusi küldöttcsoportok vezetői már szabályosan kikövetelték az elnökségtől a saját jelöltet.
A Népszabadság megbízható forrásokból származó értesülései szerint a pártelnök Lendvai Ildikó többekkel is tárgyalt, az egyeztetéseket azonban – elkerülvén a korábbi, hasonló bonyodalmakat – a lehető legnagyobb titokban tartották. Úgy tudjuk, hogy már meg is találták azt a köztiszteletben álló, vállaltan baloldali érzelmű személyt, aki az MSZP köztársaságielnök-jelöltje lesz. Információink szerint felmerült többek között Glatz Ferenc neve is, de forrásaink szerint a többségi kritériumoknak leginkább Balogh András bangkoki nagykövet felel meg.
Balogh az MTA doktora, az MSZP Tudományos Tagozatának volt elnöke, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának korábbi vezetője. Nemzetközileg is elismert történész, külpolitikai szakértő, Magyarország korábbi indiai, jelenleg thaiföldi nagykövete. A döntés persze majd csak vasárnap lesz: az elnökség és a választmány közösen tesz javaslatot a jelölt személyére.
A kongresszus két további napirendje az elmúlt időszak értékelése és az ellenzéki stratégia kialakítása. Vitaindítót Lendvai Ildikó tart a beérkezett, értékelő anyagok összefoglalójából – ezekből, úgy tudjuk, több mint háromszáz futott be a pártközpontba. Ezt követően az elmúlt évek miniszterelnökei szólalnak fel: Gyurcsány Ferenc élőben, Bajnai Gordon – külföldi elfoglaltsága miatt – csak levélben üzen a kongresszusnak. Az ülésen felszólal még Simon Gábor választmányi elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető is. Ezt követően a küldöttcsoportok úgynevezett forgórendszerben vitáznak az adott kérdésekben, és délután elfogadnak egy ehhez kapcsolódó állásfoglalást.
Mesterházy Attila frakcióvezető a Népszabadság megkeresésére azt mondta: a kongresszust megelőző szombaton egész napos informális frakcióülést tartanak, ahol megbeszélik az ellenzéki politika tartalmi kérdéseit, Mesterházy ennek konklúzióját viszi a kongresszus elé. A politikus lapunknak elmondta: az elmúlt időszakban számos közösségben vett részt értékelő tanácskozásokon, ezekből kitűnt, hogy a tagság karakteres, baloldali néppártként képzeli az MSZP-t, amely demokratikus, nyitott és megerősített mozgalmi és szolgáltató jelleggel képviseli az európai és nemzeti értékeket. Más forrásokból úgy értesültünk, hogy Mesterházy pénteken egy öszszefoglaló dolgozatot is közzétesz az elmúlt konzultációk tapasztalatairól.
Ami a megújulást illeti, Gyurcsány Ferenc volt pártelnök épp a napokban tette egyértelművé: „a politikailag belátható jövőben”, azaz a következő egy-két évben bizonyosan nem vállal formális vezető szerepet az MSZP-ben.
A volt kormányfő-pártelnök az ATV-nek adott interjújában egyebek mellett azt is mondta: nem megy el az országból és nem adja fel a küzdelmeit. A pártról szólva hozzátette, hogy nem lehet kizárni a pártszakadást az MSZP-ben, de arra kell törekedni, hogy együtt maradjanak. A volt kormányfő szerint ősztől nagyobb fordulatszámmal működik majd az általa vezetett Táncsics Alapítvány. Építik a progresszív baloldal intellektuális, kulturális, szellemi hátterét, és segítik azokat a szakmai, politikai közösségeket, amelyek a progresszív balliberális identitás alapján jönnek létre az országban. – Legyen egy erős, baloldali szocialista párt, amelyik a mai nál jobban érti, hogy mi dolga a világban – mondta.
Népszavazás?
Gyurcsány Ferenc tegnapi blogbejegyzésében arról írt, hogy a Fidesznek senki nem adott felhatalmazást új alkotmány készítésére, erről egyetlen szó sem szerepelt a párt programjában. „Akkor tehát megállapíthatjuk, hogy a Fidesz alkotmányügyben átvert bennünket. Hazudott.
Hazudott, amikor eltitkolta, elhallgatta szándékát. Becsapott bennünket”, írta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy az új alkotmányról szerinte népszavazásnak kellene döntenie. Az exkormányfő egyik közvetlen munkatársa a Népszabadság kérdésére elmondta: Gyurcsány nem kíván népszavazást kezdeményezni az ügyben, mindössze felhívta a civil szervezetek és mozgalmak figyelmét arra, hogy erre lehetőséget kellene, lehetne biztosítani. (Sz. T. L.)
