Máris azt sulykolják EU-illetékesek Bosznia-Hercegoviná ban és Albániában, hogy a vízummentesség politikai ajándék, amellyel nem illik visszaélni. És különben is, csak a biometrikus útlevelek tulajdonosainak jár, s ők is legfeljebb kilencven napig maradhatnak az unió területén. Brüsszel még pénzt is felajánlott tájékoztató kampányok indításához – ám eddig sem az albánok, sem a bosnyákok nem kértek belőle.

Szívesen lenne a nyugatbalkáni államok helyében Oroszország, amely egyelőre hiába kér vízummentességi menetrendet az EU-tól. A legtöbbet Szerbia, Montenegró és Macedónia érte el: tavaly december végétől mindhárom ország állampolgárai beutazási engedély nélkül léphetik át az unió határát.

Ami a következő „turnust” illeti, az Európai Bizottság a napokban javasolta, hogy a vízummentességet terjesszék ki a bosnyák és az albán állampolgárokra is; erre még az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamoknak is rá kell bólintaniuk. (A legsürgősebb házi feladatok: az útlevelek biztonságának javítása és a határellenőrzés szigorítása.)

Az oroszok vízum nélküli beengedésétől még az olyan Moszkva-barát tagállamok is berzenkednek, mint Németország. S bár az orosz fél azzal kecsegtet, hogy akár holnaptól hajlandó felszámolni a vízumkötelezettséget, EU-tisztviselők fi noman rámutatnak: Oroszország tavaly 1,6 millió vízumot adott uniós állampolgároknak – míg az unió 3,6 milliót oroszoknak.