Pártatlan vizsgálatot sürget az ENSZ BT
Kilencen veszítették életüket, amikor hétfőn az izraeli haditengerészet nemzetközi vizeken megrohamozta a Mavi Marmara nevű hajó vezette konvojt, amely a 2007 óta blokád alatt álló Gázai övezetbe szállított volna segélyt. Az áldozatok többsége török volt. Izrael közölte, hogy a hajók rakományát szárazföldi úton eljuttatja Gázába.
Eközben újabb részletek látnak napvilágot a török hadihajó megtámadásáról. Az izraeli hadsereg közzétett egy videót, amelyen az látszik, hogy a fedélzetre érkező katonákat aktivisták csövekkel és láncokkal kezdték verni.
Az izraeli hatóságok elzárták ugyan a sajtótól a fogva tartott aktivistákat, a hazaérkezők azonban a Reuters beszámolója szerint már nyilatkoztak. –A Mavi Marmara kapitánya azt üzente, hogy véletlenszerűen lőnek, és betörik az ablakokat. Azt mondta, tűnjünk el, amilyen gyorsan csak tudunk. Ez volt az utolsó, amit hallottunk tőle – mondta Bayram Kalyon, aki egy másik hajón volt.
– Az előttünk haladó török hajót a lövésekkel szörnyű támadás érte, a levegőből és vízről egyaránt – nyilatkozta Aris Papadokostopoulos az athéni repülőtéren. – Az izraeli kommandósok tette nem volt más, mint kalózkodás nemzetközi vizeken – közölte. – Nem álltunk ellen, nem is lettünk volna rá képesek – mondta szintén Athénban a sajtónak Mihalis Grigoropoulos, aki nem a török hajón utazott. – Nagyon rosszul bántak velünk, miután letartóztattak minket. Mosdóba nem mehettünk, ételt és italt nem kaptunk, és annak ellenére videofelvételt készítettek rólunk, hogy azt nemzetközi egyezmények tiltják – idézte fel az eseményeket.
A nemzetközi közösség felháborodása tegnap sem csillapodott. Egész éjjel zárt ajtók mögött tanácskozott az ENSZ BiztonságiTanácsa aGázai övezet felé tartó segélyszállítmány ügyében. A tízórás tanácskozás végén elfogadott nyilatkozat a történtek haladéktalan, pártatlan, hiteles és nyílt kivizsgálását sürgette. A dokumentum emellett elítélte „azokat a cselekményeket, amelyek tíz civil halálához” vezettek.
A nyilatkozat szövege az Egyesült Államok és Törökország közötti kompromisszumot tükrözi – írja a BBC. Törökország keményebb, az USA pedig enyhébb hangot ütött volna meg. A tárgyalások eredményeképp kikerült a szövegből Izrael egyértelmű elítélése, és a „cselekmények” szó többes számú használata is arra utal, hogy mindkét fél felelősséggel tartozik a történtekért. Cathrine Ashton, az EU külügyi főképviselője és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közös nyilatkozatban szólított fel a történtek pártatlan kivizsgálására és a Gázába vezető átjárók megnyitására. Anders FoghRasmussen NATO-főtitkár az őrizetbe vett polgári személyek és a lefoglalt hajók elengedését kérte Izraeltől.
Törökország hazahívta nagykövetét, és közölte, hogy felülvizsgálja az izraeli energetikai együttműködés terveit. Mahmud Abbasz palesztin miniszterelnök „mészárlásnak” nevezte a történteket.
A The Times című brit lap a Netanjahu-kormány szempontjából katasztrófaként értékeli az incidenst, míg a The Guardian úgy vélte, hogy az önvédelemre hivatkozó izraeli érvelés nem helytálló. A Libération francia lap sajnálkozását fejezte ki, hogy a zsidó állam a biztonságára hivatkozva „nem hajlandó alávetni magát a jogszabályoknak”. A Le Figaro úgy vélte, hogy a kommandósakció tartóssá tette az izraeli kormány számára amúgy is problematikus elszigeteltséget.
Fejfájást okoz Gáza az Egyesült Államoknak
Obamának felszabadult pár órája tegnap, miután Netanjahu izraeli kormányfő lemondta fehér házi látogatását – de ez a legkellemesebb gondjai közé tartozik. Miközben amerikai részvétellel újabban közvetett tárgyalások is folynak az izraeliek és a palesztinok között, a flotillaválság alaposan feladja a leckét Washingtonnak, és ráébreszti: megkerülhetetlen, hogy megoldást találjanak a helyzetre Gázában, ahol a zsidó államot el nem ismerő Hamasz van uralmon.
– Ez a sajnálatos incidens aláhúzza, hogy Gáza nemzetközi blokádja nem tartható fent. Elősegíti ugyan, hogy a Hamasz ne támadhassa az izraelieket, de súlyos károkat okoz Izrael nemzetköti megítélésének – nyilatkozta Martin Indyk, a washingtoni Brookings Intézet külpolitikai igazgatója, az USA volt tel-avivi nagykövete a keddi The New York Timesnak. A lap rámutat: az Obama-adminisztráció első sürgős teendője most az lehet, hogy tűzszüneti megállapodást érjen el a zsidó állam és a Hamasz között, ami megszüntetné Gáza blokádját.
