Észak-Mitrovicában elválni sem lehet
Mitrovica város északi, szerbek lakta része vákuumba került. Jogi értelemben is. Koszovó függetlenségének kikiáltása óta a helyi bírák egyáltalán nem tárgyalnak. A polgári ügyek rendezése teljesen leállt: az emberek nem tudnak elválni, a gyermekelhelyezési ügyek évek óta húzódnak, a lopásokért nem bűnhődik senki, a tulajdonviták nem oldódnak meg, az előzetes letartóztatásban lévők jóval több időt töltenek börtönben, mint kellene. Leegyszerűsítve: a szerbek és az albánok nem tudnak megegyezni abban, hányan ölthetik magukra a talárt az egyik, illetve másik etnikumhoz tartozók közül. Ezért Észak-Mitrovicában egyelőre csak a három, külföldi bírából álló EULEX-testület tárgyal – Kárpáti Hajnalka elnökletével, egyetlen tárgyalóteremben.
A misszióra jelentkezve Kárpáti Hajnalka direkt Észak-Mitrovicába kérte magát, mert tudta, hogy szakmailag ez lesz a legnagyobb kihívás. Nem ismeretlen neki a terep. 2001-től két évig Koszovó déli részén, háborús bűncselekmények ügyében ítélkezett ENSZ-színekben, 2007-től, újra az ENSZ égisze alatt Pristinában szolgált.
Az EULEX-hez tartoznak automatikusan a háborús bűncselekmények, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az etnikai bűncselekmények. Kárpáti Hajnalka azt mondja, utóbbiak egyre kisebb súlyúak. Nemrég hozott ítéletet egy etnikai ügyben. Két fiatal albán fiú Dél-Mitrovicából átment északra, ahol szerb fiatalok támadták meg őket. Az esetből testi sértés, késelés lett: Kárpáti Hajnalka felmentette az önvédelemre hivatkozó albán fiút.
A körülmények nem könynyítik meg a bírónő és kollégái munkáját. A szerb börtönigazgató például nem fogadja el a koszovói köztársaság pecsétjével ellátott határozatokat, így ezeken „csak” a bíró eredeti aláírása szerepel. Ha szerbet is érint egy ügy, akkor Koszovó ENSZ-gyámsága alatt született ideiglenes jogot alkalmazzák (amelyet a szerbek is elismernek); de ha csak albánokról van szó, akkor a koszovói nemzetgyűlés által elfogadott jogszabályok az irányadók.
Politikai nyomás nem nehezedik a bírókra – állítja Kárpáti Hajnalka, inkább ők szeretnének nyomást gyakorolni a politikára. – Addig itt nem érvényesülhet a jogállamiság, amíg a helyi bírák vissza nem jönnek, és meg nem kezdődik a körülbelül 3000 feldolgozatlan ügy tárgyalása – mondja a bírónő a koszovói rendőrök által őrzött, szögesdróttal is körülvett épületben. Negyven-ötven, súlyosabb (például emberölési) ügyet átvettek ezekből, és a bírónő reméli, hogy az év végére le tudják zárni őket. Amíg nem kezdődnek meg a kisebb, de az átlagembernek oly fontos ügyek tárgyalásai, addig az utca embere nem sokat érez az EULEX munkájából.
Ám a bírónő emlékeztet: errefelé az apró lépéseknek is örülni kell. A 2009 elején induló misszió első tárgyalási napján még tüntettek ellenük. Egészen két-három héttel ezelőttig csak gépkocsikonvojban, őrizettel közelíthették meg a bíróságot az albánok lakta Dél-Mitrovicából. A bíróság épületét nem hagyhatták el, kávézni sem járhattak ki – a biztonságiak attól féltek, hogy az EULEX-et illegitimnek tartó szerbek megtámadhatják őket. Ma már, szigorú biztonsági előírásoknak megfelelve,akár Észak-Mitrovicában is bérelhetnek lakást. Néhány lépés egy bírónak, nagy lépés Mitrovica békéjének.
Észak-Mitrovica, 2010. június