Észak-Mitrovicában elválni sem lehet

Kárpáti Hajnalka bírónak van egy álma: tanácselnökként együtt dolgozni egy szerb és egy albán bíróval. Külön öröm lenne, ha etnikai ügyet tárgyalnának, és végül egyhangú döntés születne. – Akkor úgy érezném, elvégeztem, amiért idejöttem – mondja az EULEX, az Európai Unió igazságszolgáltatást támogató missziójában szolgáló bírónő, az észak-mitrovicai bíróságon lévő irodájában. Optimista, ezért reméli, hogy az álom már őszre megvalósulhat. De ez nemcsak rajta múlik.

Mitrovica város északi, szerbek lakta része vákuumba került. Jogi értelemben is. Koszovó függetlenségének kikiáltása óta a helyi bírák egyáltalán nem tárgyalnak. A polgári ügyek rendezése teljesen leállt: az emberek nem tudnak elválni, a gyermekelhelyezési ügyek évek óta húzódnak, a lopásokért nem bűnhődik senki, a tulajdonviták nem oldódnak meg, az előzetes letartóztatásban lévők jóval több időt töltenek börtönben, mint kellene. Leegyszerűsítve: a szerbek és az albánok nem tudnak megegyezni abban, hányan ölthetik magukra a talárt az egyik, illetve másik etnikumhoz tartozók közül. Ezért Észak-Mitrovicában egyelőre csak a három, külföldi bírából álló EULEX-testület tárgyal – Kárpáti Hajnalka elnökletével, egyetlen tárgyalóteremben.

A misszióra jelentkezve Kárpáti Hajnalka direkt Észak-Mitrovicába kérte magát, mert tudta, hogy szakmailag ez lesz a legnagyobb kihívás. Nem ismeretlen neki a terep. 2001-től két évig Koszovó déli részén, háborús bűncselekmények ügyében ítélkezett ENSZ-színekben, 2007-től, újra az ENSZ égisze alatt Pristinában szolgált.

Az EULEX-hez tartoznak automatikusan a háborús bűncselekmények, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az etnikai bűncselekmények. Kárpáti Hajnalka azt mondja, utóbbiak egyre kisebb súlyúak. Nemrég hozott ítéletet egy etnikai ügyben. Két fiatal albán fiú Dél-Mitrovicából átment északra, ahol szerb fiatalok támadták meg őket. Az esetből testi sértés, késelés lett: Kárpáti Hajnalka felmentette az önvédelemre hivatkozó albán fiút.

A körülmények nem könynyítik meg a bírónő és kollégái munkáját. A szerb börtönigazgató például nem fogadja el a koszovói köztársaság pecsétjével ellátott határozatokat, így ezeken „csak” a bíró eredeti aláírása szerepel. Ha szerbet is érint egy ügy, akkor Koszovó ENSZ-gyámsága alatt született ideiglenes jogot alkalmazzák (amelyet a szerbek is elismernek); de ha csak albánokról van szó, akkor a koszovói nemzetgyűlés által elfogadott jogszabályok az irányadók.

Politikai nyomás nem nehezedik a bírókra – állítja Kárpáti Hajnalka, inkább ők szeretnének nyomást gyakorolni a politikára. – Addig itt nem érvényesülhet a jogállamiság, amíg a helyi bírák vissza nem jönnek, és meg nem kezdődik a körülbelül 3000 feldolgozatlan ügy tárgyalása – mondja a bírónő a koszovói rendőrök által őrzött, szögesdróttal is körülvett épületben. Negyven-ötven, súlyosabb (például emberölési) ügyet átvettek ezekből, és a bírónő reméli, hogy az év végére le tudják zárni őket. Amíg nem kezdődnek meg a kisebb, de az átlagembernek oly fontos ügyek tárgyalásai, addig az utca embere nem sokat érez az EULEX munkájából.

Ám a bírónő emlékeztet: errefelé az apró lépéseknek is örülni kell. A 2009 elején induló misszió első tárgyalási napján még tüntettek ellenük. Egészen két-három héttel ezelőttig csak gépkocsikonvojban, őrizettel közelíthették meg a bíróságot az albánok lakta Dél-Mitrovicából. A bíróság épületét nem hagyhatták el, kávézni sem járhattak ki – a biztonságiak attól féltek, hogy az EULEX-et illegitimnek tartó szerbek megtámadhatják őket. Ma már, szigorú biztonsági előírásoknak megfelelve,akár Észak-Mitrovicában is bérelhetnek lakást. Néhány lépés egy bírónak, nagy lépés Mitrovica békéjének.

Észak-Mitrovica, 2010. június

választási plakátok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.