A felmérés azt bizonyítja, hogy gyakorlatilag minden harmadik román állampolgár túlzott mennyiségű alkoholt fogyaszt, hiszen az iszákosok aránya meghaladja a 30 százalékot; függetlenül attól, hogy a megkérdezettek városban vagy vidéken élnek. A különbség legfeljebb annyi, hogy a falun élők saját készítésű pálinkát, kisüstit vagy bort vedelnek barátok, szomszédok társaságában – míg a városiak „kulturáltabb” módon isszák le magukat whiskyvel, sörrel vagy palackozott borral, bárokban, kocsmákban, éttermekben.

A bukaresti egészségügyi tárca saját mérései szerint a romániai lakosok tíz százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt, különböző ürügyekkel: étvágygerjesztésre, a társaság kedvéért, események megünneplésére, örömre, bánatra. Legnagyobb a fogyasztás az ország legszegényebb térségeiben, Moldvában, Olténiában és Székelyföldön. Látványosan megnőtt az elmúlt években azon moldvai gyermekek száma, akiket alkohol okozta kómában szállítanak kórházba, vagy akiket lerészegedett szüleik súlyosan bántalmaznak. Ezekben a térségekben az alkoholfogyasztás gyakorlatilag csecsemőkorban elkezdődik, szokás ugyanis a síró csecsemőnek pálinkában megmártott zsebkendőt a szájába adni.

A falun élők 20, a városon élők 11 százaléka szenved valamilyen alkohol okozta betegségben. Pedig a városiak sem angyalok: az országos szintű whiskyfogyasztás például a 2007-es egymillió literről mára másfélszeresére nőtt, s ezt a növekedési rátát csak a likőrés a vodkafogyasztás lépte túl. A románok évente fejenként 120 liter sört is elfogyasztanak.