Könnygázgránátok Athénban
Miközben Jeórjiosz Papandreu Berlinben tárgyalt, az athéni parlament előtt könnygázgránátok robbantak. Odabenn a megszorító intézkedésekről tanácskoztak. Pénteken több mint tízezren vonultak fel a görög főváros utcáin tüntetni a megszorítások ellen. A tiltakozás alapvetően békés volt, ám a parlament előtt egy 50-60 fős csoport köveket hajigált a rendőrökre. Erre válaszoltak „korlátozott gázcsapással”. A magánalkalmazottak szakszervezeti vezére könnyebben megsérült – írta a Reuters.Tegnap egyébként több szakma sztrájkolt Görögországban, így a repülésellenőrök, a pedagógusok egy része, valamint köztisztviselők is. Nem jártak a városi tömegközlekedés autóbuszai sem.
Papandreut elutasító közhangulat várta Németországban. A bulvársajtó szerint ugyanis a német adófizetők pénztárcájából akarják a 300 milliárd eurós államadósságot törleszteni a „becsődölt” görögök. Brüderle német pénzügyminiszter megnyugtatta aggódó honfitársait, hogy Papandreu „egy centet sem kér, s mi nem is kívánunk adni neki”. A látogatás napján megjelenő interjújában, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a görög kormányfő azzal nyugtatgatta a németeket: nem kérték, hogy a nyugdíjukat és nyaralásukat kifizessék. Az viszont tény, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a görög társadalom nem hajlandó lemondani semmilyen kedvezményről. A németek viszont zokon veszik ezt, hiszen például ők öt évvel később mehetnek nyugdíjba, mint a görögök.
A görög kormányfő Angela Merkel kancellárnál, majd Luxembourgban Jean-Claude Juncker miniszterelnöknél és végül vasárnapi párizsi tárgyalásain Nicolas Sarkozynél elsősorban ahhoz kér támogatást, hogy országa kedvezőbb feltételekkel juthasson pénzhez a nemzetközi piacokon. Újra és újra felvetődik a kérdés, kérhet az eurózónatag Görögország segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól. Papandreu mostani útja az IMF székhelyén, Washingtonban fejeződik be. A német és más nyugat-európai vezetők méltatják az eddigi válságenyhítő lépéseket, de éreztetik: ez nem elegendő. És további megszorításokat várnak Athéntől.
Sokan felvetik, nem érzik-e az eurózóna illetékesei, hogy ők is felelősek a jelenlegi állapotokért. Most kiderült, hogy Athén eddig rendre túllépte a megengedett 3,8 százalékos deficitszintet, s ezt elnézték nekik. Ahogy elnézték a kreatív költségvetési trükköket is. Papandreunak viszont az eddigi kiadáscsökkentést is nehéz elfogadtatnia honfitársaival. A görögök ugyanis úgy érzik, rosszul keresnek. Nagy az elégedetlenség a fiatalok, a diákok körében, akik nehezen jutnak munkához, s inkább hoszszú évekig járnak egyetemre. Helyzetük javulását várták a politikai fordulattól, de ehelyett további megszorítások, adóemelés vár rájuk a jobboldal örökségéből.
Március 11-én újabb általános sztrájk lesz Görögországban.
