A múlt évben rendkívüli arányban nőtt a fogvatartottak száma, a két újonnan épült börtön belépésével keletkezett többletkapacitásokat lényegében néhány hónap alatt el is vitte a növekedés, a börtönök zsúfoltsága rövid szünet után újra nőni kezdett – mondta el lapunk kérdéseire Kökényesi Antal altábornagy, országos parancsnok. A BVOP a múlt évtől kezdődően a fogvatartottak átszállításával próbálja kiegyenlíteni a leterheltséget.

Nem kell mondani, miért vált mostanában különösen érdekessé, amikor tanúból előbb őrizetes, majd előzetes letartóztatott lesz. Riportunk arról szól, milyen „civilben” börtönben lenni, hiszen a jogszabály úgy szól: az ártatlanság vélelme mindaddig megillet mindenkit, míg jogerős ítélet ki nem mondja bűnösséget. Felügyelők és foglyok véleménye egybehangzóan az, hogy az előzetes letartóztatás a bent töltött idő legnehezebb, több szempontból is kritikusnak tekintett szakasza.

Kristóf Veronika a harmadik telet tölti a Sea Shepherd (Tengeri pásztor) nevű szervezet Steve Irwin nevű hajóján. Céljuk ezer bálna életének megmentése az Ausztráliához tartozó, 1986-ban Antarktiszi Bálnavédelmi Területté nyilvánított térségben. Ellenfelük a japán bálnavadászflotta. Kristóf Vera segítségével betekinthetünk a Sea Shepherd naplójába.

Hollywood néha legalább olyan veszélyes, mint egy iraki aknamező, a különbség csak az, hogy ott bombák robbannak, itt meg karrierek. Az Oscar-osztáson Kathryn Bigelow (58) és Jim Cameron (55) jóvoltából pompás tűzijátékra számíthatunk. Viadaluk már szakmai teljesítményük alapján is elég pikáns: Cameron a Titanic után az Avatarral másodszor is a „világ ura” lett. A fotómodellkedésből festegetésre, aztán filmrendezésre váltó Bigelow viszont minden idők legsúlyosabb stúdiókudarcából, az Atomcsapdából született a Bombák földjénnel.

Egymillió nő kel útra évente, hogy jobb jövőt biztosítson a gyerekeinek – „Aludj a hasadon, ha nagyon korog a gyomrod!”

Stresszbe’ vagyunk. Amint azt mindannyian tudjuk, a minap késsel támadt egy fideszes aktivistára a Dohány utcában egy férfi, akinek földszinti lakásába a mozgalmár ajánlószelvényért kopogtatott be – a férfi bement a kopogtatócéduláért, ehelyett azonban kést hozott elő, azzal fenyegette meg a menekülő pártmunkást; a biztonság kedvéért egy széket is felé hajított, majd elfutott a helyszínről.

Magyarországon szabad a sajtó, mégis aggasztó az a néhány "nagykoalíciós" döntés, például a frekvenciákról vagy a titoktörvényről, amelyekkel az MSZP és a Fidesz közösen tettek a nyilvánosság hatalma ellen - állítja Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságot felügyelő, most leköszönő képviselője. Vasárnapi nagyinterjú + Videó

„Egy rokonszenves középiskolás vagy egyetemista fiú mélyen könyvébe merülten várt a villamosra” – írja Neubauer János (Wass Albert „Havasai”, február 5.), majd így folytatja: „Mikor felszállt, észrevettem, hogy a borítón Wass Albert neve csillog. Eljut-e hozzá a cikkem, és ha igen, mit szólna hozzá? És hajlandók lesznek a kollégáim valaha is ilyen Wass-olvasókkal párbeszédbe lépni?”

Három öreg című igen régi cikkemben írtam, hogy a magyar társadalom hosszú politikai és társadalmi ciklusokhoz szokott az elmúlt százötven évben. I. Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János hozzászoktatták nemcsak a tartós tekintélyelvűséghez, hanem ahhoz a ciklushoz is, ami véres megtorlással, az egész nép bűnösként, rebellisként való megbélyegzésével kezdődik, majd a fenséges megbocsátással, a társadalmi karaktert formáló kisebb-nagyobb kiegyezésekkel, alkukkal, intézményes konszolidációval folytatódik, a gyilkosból jó királlyá válással tetőződik, hogy azután külső behatásra megsemmisüljön és mégis tovább éljen.

Tudod, hogyan szól két tenyér, ha csattan, vajon miként szól egy tenyér, ha csattan? Ha akarta, ha nem, e feloldhatatlan zenkoant – elméleti paradoxont – igyekezett feloldani Orbán Viktor Kötcsén elmondott szavaival: „Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg. (...) Ehelyett (...) létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza.” A tavaly szeptemberi gondolat utólag felborzolta a politikai közvéleményt.

Két évvel ezelőtt, a 2008. március 9-i népszavazáson, megbukott a kormány. Mindenkinek igaza van, aki azt állítja: nehéz nemmel felelni az „örülne-e, ha nem kellene fizetnie?” típusú kérdésre. Mindannak alapján viszont, amit a most lepergő parlamenti ciklusról tudunk, bizton állíthatjuk: azon a napon a választók nagy többsége a teljes kormánypolitikára, a megszorítás és a reform sajátos egyvelegére mondott nemet.

Botrányosan nehézkesen indul az elektronikus ügyintézéshez, például adóbevalláshoz is használható hivatalos kormányzati portál, a www.magyarorszag.hu megújítása. Eddig kétszer csődölt be.

Ahol az Apple iPhone elterjedt, ott a mobilszolgáltatók sávszélesség-problémákkal küzdenek. Az iPhone és az okostelefonok általában megnövelik az internetezés és az adatletöltés mennyiségét. Ez persze jó a szolgáltatóknak, mert ebből élnek, de ha gyorsabban nő az igény, mint a hálózat teherbíró képessége, akkor baj van.

Az egységes területalapú támogatás mellett hamarosan extra dotációt kaphat az évek óta kríziságazatnak számító kertészet, ezen belül is a zöldség-, gyümölcs- és dohánytermesztők. Lapunk értesülése szerint a földművelésügyi minisztérium napokon belül meghirdeti azt a szerkezetet átalakító programját.

Az egyre átpolitizáltabb térben működő MTV-nek valószínűleg még jó ideig nem lesz vezetője. A köztévé a választásokra készül.

Európa az a hely (Japánnal együtt), ahol az autóhasználaton alapuló közlekedés legfontosabb feltétele, a saját kőolajforrás a legkevésbé áll rendelkezésre. A logika szabályai szerint az elektromos autózásnak Európában kellett volna megszületnie – ehelyett a kontinens egyelőre csak fut az ázsiai konkurencia után. Illetve eddig inkább csak poroszkált, most azonban alaposan belehúz: a Green Cars nevű kutatásifejlesztési program mindent – pénzt, ösztönző jogi környezetet, valamint cégek, régiók és kormányok támogatását – megkap ahhoz, hogy az árammal hajtott autók kora végre nálunk is beköszöntsön.

A Mondo című folyóirat szlogenje szerint Japán megérkezett. A japán (pop)kultúra egyre több különös teremtményével képviselteti magát nálunk is: a havonta közel 80 oldalon jelentkező Mondo nemcsak kommentálja, hanem okozza-fokozza is a tárgyát adó mániát.

Sztálin füle 2008-ban bukkant fel ötvenkét évi lappangás után, a debreceni MODEM-ben rendezett kortörténeti kiállításon, elég nagy feltűnést keltve. A Sztálin-szobor füléről van szó, persze, amelyet ’56-ban a pesti nép szedett ízekre, s amelynek ma alig-alig ismerjük néhány darabját.