Meg azzal is, hogy minden osztályba ki kell függeszteni az alkotmány bevezető szövegét, amely ráadásul másodrangú polgárokká silányítja a hazai magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget. A szöveg úgy kezdődik, hogy „Mi, a szlovák nemzet”, ami ugyebár kirekesztő – érvelt. Nem lelkesednek szlovák kollégái sem: – A bevezető nyolcsoros körmondat, amiből a mai diákok nem sokat értenek. Így bajosan lehet igazi hazafiságra nevelni – dohogott Milan Galko, a trencséni gimnázium igazgatója.

Az úgynevezett hazafias törvény elfogadása óta záporoznak a kérdések az oktatásügyi minisztériumba. – Mekkorák legyenek a zászlók és a nemzeti címerek, amelyeket minden osztályban el kell helyezni? S vajon ki állja a számlát?

Jan Mikolaj , a törvénytervezetet benyújtó, s kormánypárti háttéralkukkal keresztülhajszoló Szlovák Nemzeti Párt által jelölt tárcavezető mossa a kezeit: – A kiadásokat a fenntartók fizetik. Ha nincs pénzük, akkor szervezzenek gyűjtést. Az iskolaigazgatók és a tantestület „bizonyítványa” lesz, hogy milyen jelképeket tesznek ki – üzente.

Szakemberek számításai szerint a törvény 31908 szlovákiai osztályt érint. Tehát ugyanennyi zászlót, címert és bevezetőt kell rendelni, vagyis a végrehajtás legalább 1,2 millió euró többletkiadással jár az iskolákat működtető önkormányzatoknak. – Nálunk 320 osztályt kell ellátni a jogszabályban megszabott jelképekkel, ami több mint 12 ezer eurós többletkiadást jelent a feszített költségvetésünknek – nyilatkozta Pavol Hagyari, a kelet-szlovákiai Sároseperjes (Presov) polgármestere. Katarína Príbojová besztercebányai pedagógus alighanem sok társa nevében javasolta: – Fizessenek a képviselők, ha már megszavazták ezt a szamárságot!

Tiltakoznak a diákok is. Jövő szerdán tüntetést szerveznek az elnöki palota elé. – Kérjük az államfőt, ne írja alá ezt a fércművet – mondta a TA 3 hírtelevízióban Róbert Mihály pozsonyi gimnazista.

Nagy László nyugdíjas pedagógust a régi, dicstelen időkre emlékezteti: – Az ötvenes évek elején reggelente az iskolai hangszóróból kellett meghallgatnunk a csehszlovák meg a szovjet himnuszt. Minden iskolai és más gyűlésen pedig az Internacionálét. Mégsem lettünk szovjetbarátok vagy proletár internacionalisták. Áprilistól sem lesz több hazafi az országban, hanem kevesebb – vélte.

Több dél-szlovákiai polgármester arról érdeklődött a nyelvtörvény kapcsán jogsegélyszolgálatot nyújtó Fórum Kisebbségkutató Intézetben, vajon a március 15-i ünnepségen is kötelező lesz eljátszani a szlovák himnuszt? – Most még nem, a jogszabály csak áprilistól hatályos, amennyiben az államfő aláírja – hangzott a válasz. – Addigra talán a választók kipenderítik a hatalomból a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot, és a történelem szemétdombjára kerül ez a szégyenteljes törvény is – mondta Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa polgármestere.

Problémásnak tartja a húszszázalékos szlovákiai hivatali nyelvhasználati küszöböt az Európa Tanács miniszteri bizottsága, ezért felszólította az illetékes szlovák hatóságokat a rendelkezés felülvizsgálatára. A testület azt kifogásolja, hogy az olyan településeken, ahol a kisebbségi lakosok száma nem éri el a húsz százalékot, a közösség tagjai nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. Az ET szerint ez a korlátozás nem összeegyeztethető­ a ­Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával. (MTI)