Tizenhat éve lesz könyvére a kémnek

Dongfan „Greg” Chung, az akkor 69 éves repülőmérnök szeptember 11-éje öt év késéssel, 2006-ban jött el – ugyan nem terrortámadás, de szintén nagy meglepetés formájában. E napon kopogtattak be kaliforniai otthonába az FBI és az amerikai űrhivatal, a NASA illetékesei. Összesen több mint negyedmillió oldal iratot foglaltak le; ezek a Boeingtől, illetve az 1996 óta a cégóriás részét képező Rockwell Internationaltől, a múlt század egyik vezető ipari konglomerátumától származtak.

A kínai születésű, honosított amerikai állampolgár Chung évtizedeken át itt dolgozott. Több dosszié például a Space Shuttle, az űrrepülőgép részletes műszaki leírását tartalmazta. A még Richard Nixon elnök alatt jóváhagyott, tízmilliárd dolláros fejlesztési programban a North American Aviation, azaz a későbbi Rockwell volt a fővállalkozó, és Chung is részt vehetett benne, mégpedig igen magas szintű átvilágítási fokozattal.

A civil ruhások talán sohasem kopogtattak volna be, ha nem fülelik le előzőleg a Chunggal azonos hátterű és foglalkozású Chi Makot, akit azóta huszonnégy és fél év börtönre ítéltek kémkedésért. A többi között az Aegis radarrendszerrel, az atommeghajtású tengeralattjárókkal és ismét csak az űrrepülőgéppel kapcsolatos adatokat játszott át Kínának. Míg Mak – akinél bebizonyosodott, hogy kivitte a dokumentumokat az országból – azzal védekezett: nem volt azokban semmi titkos, Chung más taktikát választott. Mint mondta, könyvet akart írni a lefoglalt iratokból.

Erre bőven lesz ideje: a Makot is börtönbe küldő kaliforniai bíró tavaly kimondta a bűnösségét, most pedig 15 év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte,mert 33 éven át kémkedett a Kínai Népköztársaság javára – az ügyész szerint hárommillió dollár ellenében. Az adatlopás a Boeing Delta IV hordozórakétájára is kiterjedt, de a pápai reptér kapcsán is ismert C–17 Globemaster szállítógépekre vonatkozóan például ejtették a vádakat. A bizonyítási eljárásban bemutatták a levélváltást, amely szerint Chung kifejezte készségét, hogy együttműködjön a szocializmus kínai útjának alapprogramjában, az ún. négy modernizációban, amelyet még Zhou Enlai (Csou En-laj) kezdeményezett és Teng Hsziao-ping hirdetett meg a 70-es évek végén. – Önnek megtisztelteltés, Kínának pedig szerencséje, hogy lehetősége van akarata beteljesítésére, és országa szolgálatába állíthatja magát – felelte a mérnöknek a pekingi repülési tárca egy illetékese.

Másfél éve a szintén honosított Xiaodong Sheldon Meng volt az első, akit az 1996-os gazdasági kémkedési törvény alapján ítéltek el Amerikában, de ő kanadai állampolgár. Chung az első ilyen amerikai; Makot más vádpontban, az exportrendelkezések kijátszásáért vonták felelősségre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.