„Bantánamóba” költözött az ENSZ
A váltást a Le Corbusier és más hírességek közreműködésével, több mint 50 éve épült székház 1,87 milliárd dolláros felújítása indokolta. Már bőven ráfért ez, miután a közgyűlés nagytermét a Biztonsági Tanácséval (BT) összekötő folyosó beázott, a falak azbesztet „leheltek”, a légkondicionáló rendszer pedig annyira túlpörgött az ott dolgozók szerint, hogy nyáron pulóvert kellett magukkal vinniük az amúgy rekkenő New York-i hőségben. A sajtószoba már akkor egy falusi számítástechnikai szakkör tantermére emlékeztetett – arra is nagyjából tíz év lemaradással –, amikor e sorok írója hat évvel ezelőtt az ENSZ ösztöndíjasa volt. A 38 emeletes palota ugyan nemzetközi felségterület, de New York városa már a látogatócsoportok vizitjeinek leállításával fenyegetőzött a tűzvédelmi előírások durva megsértése miatt.
–Nemúgy alakítottuk ki,hogy állandó vagy elegáns, egzotikus székhely legyen, hanem a funkcionalitást szem előtt tartva –védi „Bantánamót” Michael Adlerstein, az építész, aki 140 millió dollárból húzta fel azt. Kadhafi ezredes embere, Ali Abdussalam Treki, a közgyűlés soros, líbiai elnöke mindenesetre furcsállta, hogy az őt (elvileg) felkereső világpolitikai szereplőknek egy sötét betonfolyosón kell áthaladniuk, mielőtt elérnék az irodáját. Itt aligha kell tartania attól, hogy egyszer csak szembejön Nicole Kidman vagy Sean Penn – Sydney Pollack a főszereplésükkel készült 2005-ös filmje, „A tolmács” volt az egyetlen, amelynek stábját beengedték a közgyűlés és a BT termeibe is forgatni.
John Bolton, George W. Bushnak az ENSZ-hez – ám az ott dolgozók szerint inkább az ENSZ-szel szemben –akkreditált keményvonalas nagykövete úgy vélte: az sem tűnt volna fel senkinek, ha tízemeletnyit egyszerűen letarolnak az általa haszontalannak tartott világszervezetből. Heraldo Munoz, chilei ENSZ-nagykövet szerint éppenséggel most, „Bantanámóval” kerül a helyére a megtépázott tekintélyű világszervezet imázsa: az átmeneti székhely legalább semmiképp sem nevezhető hivalkodónak.