Csak itt-ott tűnik föl egy-egy óriásposzter valamelyik jelölt arcképével, a beregszászi sétálóutcában is csak néhány választási bódé árválkodik alig féltucatnyi érdeklődővel. Mesze tűnt a „narancsos forradalom" tömegeket vonzó, lelkesült hangulata, amikor a jelenlegi elnök, Viktor Juscsenko hívei Beregszászon minden főtéri fát teleaggattak kicsiny zászlókkal.

Az óriásposzterek között feltűnő az egyik elnökjelöltet, Julija Timosenko miniszterelnököt ábrázoló kép, amelyen a szőke „gázhercegnő” egy fehér színű tigriskölyökkel pózol, s kíván boldog új évet Ukrajna népének. Az aláírás: Tigrjulia, azaz Tigriske – az ukrán szójáték a tigris és a Júlia szó összeolvasásának eredménye. De a kárpátaljai magyaroknak is megvan a maguk szóviccük: a közvéleménykutatások szerint legesélyesebb elnökjelöltet, Viktor Janukovics volt miniszterelnököt sokan így hívják: „Jani Kovács”.

– Szerintem Jani Kovács foggyőzni, de én nem megyek szavazni, mert teljesen mindegy, hogy ki lesz az elnök – magyarázza az egyik beregszászi étteremben a magyar pincér. Aztán hozzáteszi:

– De a mostani vezetést lekell váltani, az biztos, mert elbántak velünk. Arra kötelezték a kisebbségi diákokat, hogy ukránul érettségizzenek. Úgyhogy viszlát, Juscsenko, jöjjön Jani Kovács!

Nem támogatja a jelenlegi elnököt Mágocsi Mihály nagyszőlősi bádogosmester, pedig ő korábban Juscsenko elkötelezett híve volt.

– Ma már szégyellem, hogya „narancsos forradalom” alatt kampányoltam neki – mondja, miután betessékel a helyi virágpiac melletti irodájába. Mögötte a falon az egyik elnökjelölt, Szergij Ratusnyák ungvári polgármester posztere. Mágocsi Mihály most őt támogatja. Amikor szóba kerülnek az ungvári polgármester Ukrajna-szerte hírhedt verekedős botrányai, a mester megengedően legyint:

– Lehet, hogy néha eljár a keze, de hát ő mégiscsak idevalósi Kárpátaljára! Ő ismeri legjobban az itteni magyarságot! – jelenti ki.

Arra a kérdésemre, hogy szerinte mi az a legfontosabb téma, ami az elnökválasztási kampányt mozgatja, Mágocsi Mihály elmosolyodik:

– Hogyhogy mi? Hát a lopás! Arról beszélnek, eddig ki mennyit lopott. S a népet mindegyik elnökjelölt arról igyekszik meggyőzni, hogy ő volt az, aki a legkevesebbet lopta.

Hasonlóan kiábrándult az egyik kollégája, Németh György, aki Juscsenkóról azt mondja:

– Ha tíz lépést ígért a népnek, akkor csak egyet teljesített.

És azt is hátra!

Nagyszőlősről Munkácsra autózunk, ahol a főtéren összegyűlt több ezer fős tömeg láttán először azt hisszük, hogy kampánygyűlés folyik. Sült kolbász illata száll, ömlik a műanyag poharakba a bor, s egymásba kapaszkodó embereket látunk lépten-nyomon, ahogy teli torokból énekelnek.

– Úristen, mit ígértek itt a politikusok az embereknek? – kérdezzük, s kiderül: nem politikai gyűlés ez, hanem borfesztivál.

A tömegben ukrán fiatalokkal keveredünk beszélgetésbe. Megtudjuk, hogy a huszonéves Tatyjana a jelöltek közül az ország egyik leggazdagabb emberének, Szergij Tihipkónak drukkol, de nem tudja, hogy miért, a barátai, Vaszilij és Jana ellenben Viktor Janukovics hívei.

– Janukovics a number one! – int fölemelt hüvelykujjal Vaszilij.

– S arról mit gondolsz, hogybörtönviselt ember? – kérdem tőle.

A fiatalember csodálkozva kérdez vissza:

– És akkor mi van?

Mágocsi Mihály Szergij Ratusnyák plakátja előtt