December elejéig minden a lehető legnagyobb rendben volt. Cannes-ban beleszerettünk a Becstelen brigantykba, Torontóban levett a lábunkról az Egek ura, a kettő között csettintettünk egy nőre (Kathryn Bigelow), aki iraki filmet (Hurt Locker) rendezett, és egy férfira (Lee Daniels), aki hitelesen szólalt meg a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakról (Precious). Aztán nem sokkal karácsony előtt fölvettük a háromdimenziós szemüveget, és bumm, letaglózott az Avatar.

Két éve vesztette el feleségét az egyik Bács-Kiskun megyei kisvárosban élő K. Árpád. A hetvenkét éves, nyugdíjas katonatiszt ötven évig élt házasságban. Azt mondja: voltak ugyan összezördülések közöttük, de tisztességgel felnevelték három gyermeküket, mindegyik a saját lábára állt, már nem szorulnak támogatásra. Az idős úr kiegyensúlyozott anyagi körülmények között él a saját lakásában, van nyugdíja, az egészsége rendben van, így akár elégedettnek is mondhatná magát – ha nem nyomasztaná a magány.

Hol volt, hol nem volt, nem volt egyszer egy múzeum. És – úgy tűnik – nem is lesz. Pedig lehetett volna.

A szocializmus végváraként funkcionáló Kubában a fiatalok tudják, hogy Facebookon lehet a legjobban követni a szigetről elkerült társaik sorsát; hogy a Flickre kitett fotóikat nézik meg a legtöbben, és pontosan mikor kerül ki a YouTube-ra kedvenc underground együttesük új videoklipje, amelyben a fiúk az utazási korlátozásokról és egy aggok által kordába szorított ifjúságról rappelnek. De hiába ismerik ezeket a modern kommunikációs eszközöket, a túlnyomó többségnek nincs módja rá, hogy használja is őket.

A XIX. század második felében, a XX. század elején fogalmazták meg értelmiségi vitákban a bajok értelmezésének és esetleges kezelésének kellően leegyszerűsített alapformuláit. „Ki a felelős?” és „Mi a teendő?” – tették fel közönségüknek a kérdést a forradalmár-teoretikusok. Ma, persze, már tudjuk, hogy míg az ilyen kérdések összekapcsolódnak, az azokra kapott válaszok már nagyon ritkán. Vagy majdnem soha.

Budapest felett az ég? Hát van egyáltalán ég Budapest felett? Budapestről sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy bármiféle összeköttetésben állna az éggel. Budapestnek úgyszólván nincs vonatkozása az égre. Soha nem is volt. Tökéletesen hiányzik belőle mindenfajta spiritualitás. A polgári élet apró örömökkel tarkított és nagy, szürke gondokkal barázdált prózája Budapesten az égig ér.

A Fehérvári út 47. szám alatt van egy hely, ahová mindig érdemes ellátogatni – üzeni honlapján a Fővárosi Művelődési Ház. Meggyőződhettünk róla: nem beszélnek mellé, más művházban ugyanis nem láttunk sem büfés hívót, sem Varga Imre-szobrot eldugva, sem pedig 0,2 luxot.

A Microsoft is részt vesz annak a szoftvernek a fejlesztésében, amellyel az automata traffipaxok felvételeit kezelik. A szabálysértők az interneten is megnézhetik majd a róluk készült képeket.

A korábbi előrejelzéseknél is súlyosabb, az előzetes adatok szerint mintegy kilencmilliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet a világ légi közlekedése. A válság az utasszámot nyolc, az árbevételt tizenöt százalékkal nyomta le. A sanyarú helyzet haszonélvezői azok, akiknek még telik utazásra: ők rugalmasabban és olcsóbban juthatnak repülőjegyhez. A tőkeerős légitársaságok sem járnak ilyenkor rosszul: felvásárolhatják a gyengéket.

Földi és űrteleszkópok garmadája kémleli már az égboltot idegen csillagok körül keringő bolygók után kutatva. Az exobolygók „szent Grálját” egy Földhöz hasonló tömegű, oxigénben gazdag légkörrel rendelkező bolygó jelentené. A cél elérésére talán már nem kell sokat várnunk. A rendkívül érzékeny Kepler-űrtávcső segítségével mindenesetre hamarosan találhatunk ilyen bolygókat – hangzott el az Amerikai Asztronómiai Társaság gyűlésén.

Három fáraószobrot találtak Szudán belsejében angol régészek, márpedig az ókori Egyiptomtól ennyire délre eddig nem került elő egyiptomi királyt ábrázoló alkotás. A megmintázott uralkodók a fekete fáraók közül kerültek ki.

Két család látható ezen a képen, szépen összesimulva. Egyrészt a Kelemenek, akik közül már csak a jobb szélen álló, szigorú tekintetű úr viseli a família eredeti nevét, a Hudolint. Krainai dalmátok ők, akik messzire kerülvén az ősi földtől, egy nemzedékkel korábban ruszinszkói beütést is nyertek; ezért van, hogy áll itt elszórtan egy-két Bumbák is.

Világpremier volt szombaton a Művészetek Palotájában. Schönberg Mózes és Áron című befejezetlen operájához írt harmadik felvonást Kocsis Zoltán. A zenésszel arról beszélgettünk: miért most vágott bele a komponálásba, és érdekli-e még a zongorázás.

Forgács Péter fél kontinenst felkavaró műve, a „Col Tempo” – a W.-projekt című médiaművészeti installáció március 14-ig az Ernst Múzeumban látható. A Rényi András kurátor közreműködésével létrejött alkotás – amelyet tavaly júniustól novemberig több mint 200 ezren láttak a velencei biennálén – egy náci antropológiai kutatást szolgáló film- és fényképarchívumból építkezik.

Athén nem kéri az Európai Bizottságot pénzügyi mentőakció megszervezésére, nem fordul segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), s nem lép ki az eurózónából, hanem a maga erejéből próbál úrrá lenni a helyzeten, amely viszont drámai. A múlt évben a konzervatív kormány még nagyjából hatszázalékos hiányt tervezett, ám az őszi választások után a győztes szocialisták kiderítették, hogy a deficit ennek kétszeresét, egészen pontosan a nemzeti össztermék (GDP) 12,7 százalékát teszi ki, vagyis a stabilitási paktumban meghatározott maximum több mint négyszeresét.

Bajnai Gordon 2009 nyara óta egy Magyarországon eddig jórészt ismeretlen politikai eszköz, az ún. cordon sanitaire alkalmazását javasolja a parlamenti pártoknak és a magyar közéletnek a radikális jobboldallal szemben. Az „egészségügyi zár”, a karantén egy tudatos, összehangolt cselekvést igénylő magatartás, amelynek célja, hogy az antidemokratikus politikai erőket el lehessen zárni a kormányzás lehetőségétől, illetve a kormányzati döntések befolyásolásától.

Az elmúlt év gazdaságpolitikai kihívásait a nemzetközi pénzügyi válság és az annak nyomán bekövetkező világgazdasági recesszió határozta meg. A 2008-ban kibontakozó krízis – amely nem várt módon ezúttal a fejlett országokból indult ki – rendkívüli kihívások elé állította a kormányokat és a jegybankokat.

Hat százalékra csökkenti a jegybank monetáris tanácsa az alapkamatot soron következő, január 25-i ülésén – amennyiben tagjai követik az elemzők által felvázolt gondolatmenetet.

Az idén egyetlen forrásból tudja segíteni a kormány a vállalatokat, ez pedig a pályázatok útján elnyerhető uniós támogatás. Úgy tűnik azonban, hogy épp a legszűkebb hónapokban ez a lehetőség is bezárul a gazdaság szereplői előtt.

A 2005-ben alakult Irie Maffia nélkül az elmúlt két évben nem volt komoly magyar fesztivál. A tizenegy tagú zenekar munkáira a műfaji sokszínűség mellett az eredeti hangzás a jellemző. Na, és az életöröm. Ez jön át nemrég megjelent második, What’s My Name című lemezüket hallgatva is.