Európai elnökségre készül Spanyolország, a szó szoros és átvitt értelmében is – magyarázta a minap Brüsszelben Miguel Angel Moratinos külügyminiszter. Negyedszer kerül rájuk a sor, hogy a féléves elnökséget megszervezzék, de most először ilyen rendkívüli körülmények között, gazdasági válsággal és intézményi újításokkal terhelve.

A négy cél – amelyet a következő, belga és a magyar elnökségekkel közösen dolgozott ki Madrid – egyaránt fontos. Először: a lisszaboni szerződést át kell ültetni a gyakorlatba. Sokkal nagyobb erejű Európai Parlament kezdi meg a munkát, és új Európai Bizottság áll fel a jövő év elején. (Andor László magyar foglalkoztatási biztosjelöltet január 13-án hallgatja meg az Európai Parlament.) A kormányok munkáját összefogó Európai Tanácsnak állandó elnöke lesz a belga Herman Van Rompuy személyében, akivel a spanyolok nem rivalizálásra, hanem együttműködésre készülnek.

Másodszor: a lisszaboni versenyképességi stratégia megújítását tervezik a spanyolok, egészen 2020-ig, de az új célok csak akkor lesznek teljesíthetők, ha a gazdaságpolitikákat még jobban összehangolják. Ennek egyik előfutára a pénzügyi felügyeletek alakuló európai szerkezete lehet. Harmadszor: az európai állampolgárság intézményeinek, a szabadságjogok megerősítésének, az egységes igazságügyi tér kialakításának szentelnének kiemelt figyelmet a spanyolok.

Negyedszer: az unió jelenlétét és befolyását növelni kellene a világban. A külkapcsolati stratégia nemcsak az Egyesült Államokra épít, hanem határozottabb nyitást vizionál: gyorsulhat a török csatlakozás folyamata, Horvátország már a cél közelében, és a december 19-től vízum nélkül utazó szerbek is beadták a csatlakozási kérelmet. De a többi nyugatbalkáni ország sincs elfelejtve. A spanyolok mediterrán csúcstalálkozót is tető alá hoznak, és ebbe a kapcsolatrendszerbe illesztik a közel-keleti kibontakozás szorgalmazását is. – Jó lenne, ha 2010 végéig megalakulhatna az önálló palesztin állam – mondta Moratinos, bár garanciát nem vállalt.

Moratinos külügyminiszter