A nő a metróülés szélén ül, közvetlen az ajtó mellett. Eddig nem vettem észre, mert én is álltam, de szemben megürült egy hely. Ilyenkor az ember óhatatlanul a többieket kezdi bámulni, hacsak nincs akkora tömeg, hogy a tolongó ruhák elfedjék a látványt. A nő vak. Határozottan, egyenesen ül, fekete napszemüveg van rajta. Oldalán csomagok, a csomagok mellett a vékony fehér bot. A bot pici műanyag orra, amivel az utat tapogatja, a nő cipője mellett. Jé. A nő magassarkúban van. Hiú, karcsú, vak nő. Biztosan azért ül az ajtó mellett, mert amikor felszállt, valaki átadta neki a helyet.

Minden év tavaszán az alabamai Huntsville-ben a világ minden tájáról odasereglő középiskolások demonstrálják kreativitásukat, tudományos felkészültségüket a NASA által szervezett Great Moonbuggy Race-en, vagyis a nagy holdjáróversenyen. Jövőre először magyarok is részt vehetnek a megmérettetésen.

Nála többször senki nem irányította a magyar labdarúgó-válogatottat: 121 meccsen dirigálta a nemzeti együttest (az első négy alkalommal dr. Lakat Károllyal és Sós Károllyal közösen, az 1957-ben létrehozott válogató bizottság tagjaként). Húsz esztendő alatt négy világbajnokságra vezette ki a címeres mezes csapatot, s amikor az 1958 és 1978 közti két évtized során nem ő volt a szakvezető, a gárda nem jutott ki a vb-re (a futball történetében először és másodszor).

Nem vagyok elég felnőtt ahhoz, hogy a karácsonyt átvészelendő időszaknak éljem meg, amikor együtt kell lenni azokkal, akikkel nem szívesen, és nem kell elzárni odahaza a zsilettpengéket, mert nem ordítok a magánytól sem. Ennek ellenére ez az első olyan karácsony, amikor nem vettem új karácsonyi lemezt. Tavaly még vettem, bár ne tettem volna, mert Diana Krall egyáltalán nem hálálta meg a beléfektetett bizalmat és pénzösszeget, olyan unottan nyökögte el a karácsonyi dalokat, hogy szívem szerint arra ítélném: hallgassa saját magát szenteste.

Emberem valóságosnak tűnik, noha egy hajnali álom foszladékaiból kecmereg elő. Öltözéke érdektelen, szürke sál, ballonkabát, bal szemén virító kötés. Ha netán a szemét nézem, mondja, annak csókolom, az majdnem kifolyt nemrégiben, bár valamennyit fog vele látni, amennyiben a retina is úgy akarja. Elmeséli röviden, mást kezdeni vele úgyse tud.

Mindmáig felejthetetlen az élmény. Álltam a kép előtt, földbe gyökerezett lábbal, percekig mozdulni sem tudtam. Pedig a környezet nem a legalkalmasabbnak tetszett az efféle belső elragadtatásra. Nyár közepe volt, nyomakodott, zsongott a turisták hada a firenzei Uffizi Múzeumban, nehéz volt megállni is egy-egy híresebb kép előtt, nemhogy elmélkedni.

Nem tudta, az anya hogyan képes megtalálni a vaksötét szobában a ruháit. A kályha kialudt, a kutya még nem ugatott. Ha a kutya ugat, akkor már jönnek a szomszédok, és neki is ki kell mászni az ágyból, ki a szoba hideg levegőjébe. Amíg megisszák a pálinkát, felöltözik, aztán kimegy, a szomszédok mondanak valami vicceset, hogy na, idén te fogod ledöfni, gyerek, ő meg áll ott a konyhában, s legfeljebb annyit mond, csókolom, Lajos bácsi, mikor az anyja szól, hogy köszönjön.

Nemrégiben az amerikai Jack Gallant és Shinji Nishimoto arról az elképesztő eredményről számolt be, hogy képesek voltak egy videoklip tartalmának hozzávetőleges megismerésére oly módon, hogy a klipet néző személy agyának aktivitását vizsgálták és dekódolták. Az idegi dekódolásnak nevezett technika az emlékek, a jövőbeli tervek leolvasására sőt, akár egészségügyi problémák diagnosztizálására is használható lesz.

A letarolt brazil esőerdők helyén különös geoglifák, földbe nyomódott vonalak tűntek elő, amelyeket igazán jól a levegőből lehetett kivenni. A mintegy 260 óriási sugárút, árok és kör alakú erődítmény lenyomata egy elveszett amazóniai civilizáció első nyoma Brazília és Észak-Bolívia határán.

Bevallom, azok közé tartozom, akik szerint igazi film nincs és nem is lehet költészet nélkül. Valaminek bujkálnia kell a képsorok között vagy épp azokon, valamit el kell csípnie rendezőnek, operatőrnek, írónak, különben csak szépreményű technika az egész. Ragacsos torta sok-sok habbal.

Karácsony közeledtére varázslatos összeesküvések szerveződnek szerte a világon, melyek során a szülők mindent megtesznek, hogy különféle kegyes csalásokkal tegyék minél felejthetetlenebbé gyermekeik számára az ünnepet.

Mindenki a saját moráljáért felelős – mondja Nádas Péter író, akinek megvan a véleménye a morális állapotokról. Úgy látja, az ország logisztikai rendszere nem működik, így mindent szétmar a korrupció. Hiányzik ugyanakkor a politikai osztály, amely ezt a jelenséget képes volna megfordítani, s mindennek így, együttesen az a következménye, hogy a társadalom demokratikus jellegével szemben a törzsi jelleg erősödik.

Az idegeire mennek a reptéri várókban eltöltött órák, mert csak fokozzák a repüléstől való félelmét. Bosszantják, ha mindig arról faggatják, kikről mintázza hőseit, reggel vagy inkább este szokott-e írni. – Ennyi közös vonásunk kétségkívül van Leo Richterrel, de higgye el, nem vagyok sem annyira neurotikus, sem annyira gátlástalan, mint ő – mondja legújabb regénye, a Hírnév egyik hőséről Daniel Kehlmann.

„Két cigány lelkészt is ismerek, csak ők nem vállalják a származásukat” – nyugtázza a gáborjáni református gyülekezet roma lelkipásztora. Tóth József soha nem próbálta titkolni cigányságát, pedig volt belőle baja elég. A saját egyházában is.

A vevők mellett alighanem a jó szerencse is elhagyta az idén a magyar kereskedőket: a 2007 óta tartó recesszióban eddig legalább a karácsony előtti hetekre vevőcsalogatóan jó idő kerekedett, és a kereskedők valamicskét be tudtak hozni az év közbeni lemaradásukból.

Kippkopp és társai megmutatták a japán gyerekeknek, hogy milyen a magyar karácsony. Két hétig volt látható Tokióban ugyanis az a kiállítás, amely a japán–magyar emlékév egyik záróeseményeként a magyar mesefigurákat és a karácsonyi szokásokat mutatta be.

Új, tematikus online adót indított a napokban a Magyar Rádió: az MR7 a műsoridő felében népzenét, másik felében pedig magyar nótát és operettet sugároz.

A Képző- és Iparművészeti Lektorátus becslése szerint míg tavaly 150 köztéri művet adtak át az országban, az idén csak 60 körüli lesz ez a szám – igaz, ennél sokkal több mű készüléséről tudnak. Vajon a gazdasági válság érte utol a köztéri szobrászatot?

Az Antall-kormány idején a legokosabb kisgazdák fennen hangoztatták, hogy a nagyüzemeket kizárólag az állami támogatások tartották életben. Kisgazdáink – mint a vidék fölkent apostolai – azt is hirdették: majd az egyéni gazdaságok, majd azok meglesznek állami apanázsok nélkül, mert a magyar paraszt szereti a földet, ismeri a termelés csínját-bínját, és akár lóval is felszántja a faluja határát!

Nem jártak jól azok a tokaji bortermelők, akik a magasabb minőség érdekében tovább akarták a tőkén hagyni a szőlőt. Többen közülük még decemberben is szüreteltek, igaz, a termés egy része a földön végezte.