Nem így az idei év végén, az aranyhétvége csak a nevében volt az: a kemény mínuszokkal kísért hóesés gyakorlatilag elsöpörte a vevőket az utcákról, kiürültek a belvárosi bevásárlóközpontok is. Csak vasárnap délutánra tisztult annyira az idő, hogy a tömeg elinduljon a szokásos ajándékbeszerző körútjára, ám a korábbi évekhez képest karcsúbb bevásárlókosarakat elnézve, vissza igazolódni látszottak azok a kereskedői vélekedések, miszerint a 2009. évi ünnepi forgalom jóval a tavalyi alatt lesz. Kereskedelmi prognózisok szerint az idei decemberi forgalom éppen csak 800 milliárd forint körül várha tó, szemben a 2008-as 856, illetve 2007-es 888 milliárdos eladásokkal. Ezt erősítik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) stílszerűen aranyvasárnap utáni hétfőn közzétett „ünneprontó” adatai, amelyekből kiderül, hogy októberben már 7,5 százalékkal maradtak el a vásárlások az előző évihez képest.

A két éve kezdődött, ám az idén felgyorsult fogyasztáscsökkenés oka a sorozatos megszorító intézkedések, majd a válság nyomán megugrott munkanélküliség, a fogyasztási hitelek beszűkülése, továbbá a kereskedők szerint az áfa július eleji emelése. A kereskedők ebben a helyzetben az idei karácsonyra jelentősen átrendezték a kínálatukat. A hanyatlás idején a két véglet: az olcsó, első áras termékek, illetve prémiummárkák forgalma erősödött, továbbá – bár ez tavalyig nem tartozott a bevett karácsonyi kereskedői praktikák közé – egyre erősebb az ünnepek alatt is az árakciózás. Ez a vásárlóknak kedvez, hiszen az utolsó pillanatban ajándék után nézőnek sem kell okvetlen aranyáron megvennie azt, amit egy-két hét múlva már sokkal olcsóbban megkapna. A GfK friss felmérése is azt mutatja, hogy nálunk a háztartások egyre inkább az olcsóbb, illetve a sajátmárkás termékeket választják.

A válság nemcsak Magyarországon érezteti a hatását, de a gazdag országokban a spórolás is máshonnan indul – ha jelentkezik egyáltalában. A belgák nem fogják vissza magukat, és nem szeretik a meglepetéseket – az idén is ez a karácsonyi vásár lényege a kis nyugat-európai országban. Kisebb és nagyobb városokban megteltek a sétálóutcák, mozdulni alig lehetett a tömegben, s a pénztárak előtt is hosszú sorok kígyóztak, vagyis bejöhet a becslés, hogy a polgárok átlagosan 580 eurót szántak ajándékokra. Csaknem annyit, mint tavaly – a válság ellenére is. Igaz, a munkanélküliség Belgiumban mind össze egyetlen százalékponttal ment feljebb, hétről nyolc százalékra egy év alatt, s a visszaesés mértéke is viszonylag csekély volt, ráadásul a harmadik negyedévben a gazdaság már növekedésnek indult, s ez azt sugallja, hogy ott vége a recessziónak. A belgák ezt így is értékelik, az európai felmérések szerint itt élnek a legderűlátóbb emberek.

A fantáziájukat viszont nem eresztik el örömükben. Az ajándékozási listák élén a vásárlási utalvány áll. Ezt adnák és kapnák a legtöbben. Sokan tervezik, hogy készpénzzel lepik meg szeretteiket, bár a célcsoport azért inkább a tinikorú rokonság. A nők negyven százaléka ékszert szeretne, de a férfiaknak csak a tizenegy százaléka gondol ilyesmire, így lehet, hogy sokakat meglepnek, csak éppen abban nem lesz sok öröm. A várt ajándékok listáján a könyv a harmadik – a népszerű szerzők közt Dan Brown, Anna Gavalda és Lóránt Deutsch –, aztán jön a ruha, a cipő, a CD (például Cecilia Bartoldi vagy Michael Jackson), a parfüm, az ékszer, az utazás, a lakásdekoráció és a koncertjegy. Utalvány után könyvet, CD-t, ruhaneműt, italt adnának a legtöbben, de pár nappal az ünnep előtt 21 százalék még nem tudja, mit is vegyen. A lapok friss beszámolói szerint jól fogy a kis hordozható számítógép, a mobiltelefon és a Blu-ray DVD-lejátszó.

Az utalvány a szomszédunkban is népszerű: a GfK felmérése szerint Ausztriában az idén az emberek nem töltik az idejüket ajándékok utáni keresgéléssel. A megkérdezettek 45 százaléka ajándékoz majd tetszés szerint beváltható ajándékutalványokat. A népszerűségi listán második helyen állnak a könyvek és a különböző magazinok (a megkérdezettek 28 százalékának körében), de hasonlóan népszerűek a játékok (27 százalék) és a multimédiás szórakoztatóeszközök is (18 százalék). Osztrák szomszédaink átlagosan 390 eurót költenek ajándékozásra, és csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy kevesebbet ad ki az idén ajándékokra. A fiatalabb korosztályra jellemző leginkább a visszafogottság, ők átlagosan 220 euró körüli összeget szánnak az ajándékra. Ellentétben a magyar tapasztalatokkal, Ausztriában a spórolás mögött jóval ritkábban fordul elő indokként a család romló gazdasági helyzete és a gazdasági recesszió.

Érdekes fejleménye az idei vásárnak, hogy a belgák elfordulnak az internettől. Egy esztendő alatt 37-ről 43 százalékra növekedett azok aránya, akiknek a fejében meg sem fordul, hogy virtuális költésbe bocsátkozzanak. Meg is mondják, hogy miért változott a hangulat. A termékeket szívesen tanulmányozzák a világhálón, de szeretnék a valóságban is látni, mielőtt megvennék, s attól is tartanak, hogy esetleg hamis árut sóznak rájuk. Ám a legfontosabb talán az, hogy szeretik nézni a kirakatokat, s imádnak betérni az áruházakba. A franciáknál viszont az idén az internet már a második helyen áll a bevásárlóközpontok mögött a legnépszerűbb ajándékbeszerző helyek listáján: nincs sorban állás, könnyedén összehasonlíthatók a különböző árak, sőt az igazán félősek még a H1N1 vírus fertőzési veszélyeit is elkerülhetik számítógépük előtt ülve.

Amerikában a karácsonyfa-eladásokból próbálják megjósolni a szakemberek az ünnepi szezon véghajráját; ez egyelőre több százalékponttal jobb, mint a tavalyi gyenge évben. Egy december eleji felmérés szerint viszont a vásárlók elsöprő többsége, 95 százaléka kivár az utolsó napig, 24-ig a további kedvezményekben reménykedve. Kétharmaduk legalább 60 százalékos engedményben reménykedik, és csak egyharmaduk áll rá készen, hogy többet költsön, mint 2008 karácsonyán. Egy további támpontot ad a kereskedőknek a tél eleji nagy leértékeléseknek a hálaadás ünnepét követő napja. Ezen a „fekete pénteken” Amerika-szerte mintegy 195 millió vásárló nyitotta ki a pénztárcáját a boltokban és az interneten – ez ugyan 27 millióval több, mint tavaly, de a vevők ezúttal fejenkénti átlagban csaknem 30 dollárral kevesebbet, 343 dollárt (64 ezer forint) hagytak az áruházakban. És a slágertermékek? Nos, a Barbie babákat is forgalmazó Mattel szó szerint agyament új játékán, a Mindflexen a totális siker ellenére buktak a kereskedők: az eBay online aukcióján a bolti ár (80 dollár, 15 ezer forint) két-háromszorosát is megadják az agyhullámokkal működő, a polcokról már szétkapkodott termékért. Vitték, mint a cukrot a Zhu Zhu robothörcsögöt is – szintén addig, amíg volt, és az eBay-en a többszörösére nem emelkedett a tízdolláros bolti ára. Felnőttajándéknak hagyományosan a szórakoztató- és személyi elektronikát keresik; az okos telefonok mellett az új sláger a Barnes & Noble könyvesház saját fejlesztésű, az Android operációs rendszeren működő e-könyve. A 259 dolláros (48 ezer forint) kütyü alig pár hete került a boltokba, a hasonló könyvolvasók, így az Amazon Kindle riválisaként.

Túl a fényben úszó Párizson, túl a Franciaországra is jellemző karácsonyi vásárlási őrületen – melynek jellemzésére elegendő egy példa: a „Grand Boulevard” híres nagyáruházai elérték, hogy ezüstvasárnap az arra vezető metróvonal vezetői felfüggesszék a sztrájkjukat: túl sok pénzről van szó –, a franciák vásárlási kedvére is kihat a gazdasági világválság. Azért olyan nagyon nem kell sajnálni őket: a felmérések szerint egy háztartás így is átlagosan 650 eurót költ – az európai átlag 700 euró körül van –, így a franciák az óvatosabb európai vásárlók közé tartoznak. A felmérések azt mutatják – a „sikkességüket” ismervén némileg meglepő módon –, hogy a franciák – különösen a fiatalok – gyakran az interneten vásárolnak, és hajlamosak használt tárgyakat választani ajándékba. Ez a piac persze azért is prosperál ilyen jól, mert a franciák minden skrupulus nélkül viszik vissza a boltokba vagy árulják az interneten az ízlésüknek nem megfelelő ajándékokat.