Polgárháborúba sodorhatja Gui neát, ha a katonai junta vezetője hazatér Marokkóból – nyilatkozta tegnap Bernard Kouchner francia külügyminiszter, és ezzel tovább növelte a guineai diktátorra nehezedő külföldi nyomást. Hírügynökségi jelentések szerint a nemzetközi hatalmak azt szeretnék, hogy Moussa Dadis Camara vonuljon önkéntes száműzetésbe. A vezető egyébként is Marokkóban tartózkodik december 3­a óta, amikor egy merényletkísérlet után oda szállították gyógykezelésre.

A puccsal hatalomra került rezsim is megosztott, ezt jelzi a gyilkossági kísérlet is: Camarát egykori bizalmasa lőtte meg. Camara tavaly került hatalomra, amikor a két évtizeden át kormányzó diktátor halála után csupán hat órával a televízióban elnökké nyilvánította magát. A tízmilliós, változásra kiéhezett ország eleinte üdvözölte Camarát, aki azt ígérte, hogy csak átmenetileg veszi át a hatalmat, és felügyeli a demokratikus választásokat. Népszerűsége azonban hamar lecsökkent, különösen, amikor világossá vált, hogy a demokrácia ígérete nem valósul meg. A hatalmas feszültségek miatt elemzők szerint az etnikai háború szélén táncol az egykori francia gyarmat.

A feszültségeket tovább élezte, hogy szeptemberben legalább 150 fő meghalt, amikor a katonaság levert egy ötvenezer fős tüntetést a fővárosban. A megmozdulók az ellen tiltakoztak, hogy Camara indulni akar a márciusi elnökválasztáson. Az ENSZ hétfőn közzétett, hatvanoldalas jelentése szerint a szeptember 28­i vérengzésért Camara közvetlenül felelős, ezért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani. A diktátor akkor azt állította: a gyilkosságokat olyan katonák követték el, akiknek már nem tudott parancsolni, önállósították magukat. Ezzel szemben a jelentés szerint a gyilkosságok „szisztematikusak és szervezettek” voltak. A katonák először gumibotokkal és könnygázzal léptek fel a tüntetők ellen, később az elnöki gárda vörös sapkásai a tömegbe lőttek, majd nőket erőszakoltak meg.

A jelentés szerint a nyugat­afrikai ország több vezetője egyéni büntetőjogi felelősséget visel a történtekért, amelyeket emberiesség elleni bűntettként kell kezelni. Camara mellett vádolják Abubakar Toumba Diakitét, az államfő volt szárnysegédjét is – azt az embert, aki merényletet kísérelt meg az elnök ellen.

A jelentéssel a hét elején foglalkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, de lépéseket csak azután tesz, hogy a dokumentumot lefordították a franciáról más nyelvekre – írta a Reuters.

A guineai katonai junta ellen büntetőintézkedéseket vezetett be az EU és az Afrikai Unió, a Nyugat­afrikai Gazdasági Közösség pedig elfüggesztette Guinea tagságát a szervezetben, és fegyverembargót rendelt el vele szemben – jelentette az MTI. A korábban hozott büntetőintézkedések nem voltak azonban hatásosak, mert hatalmas bauxitkészletei mindig elegendő jövedelmet biztosítottak a vezetőknek.