Washingtoni várakozások szerint akár a hétvégén bejelenthetik Kabulban, hogy második fordulót írnak ki az afganisztáni választási csalások nyomán, miután a korrigált eredmény 50 százalék alá vitte le Hamid Karzai elnök támogatottságát az augusztusi első megmérettetésen. Karzai és fő ellenfele, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter új párharcára - amelyre a szavazólapokat nemhogy kinyomtatták már Londonban, de el is küldték Afganisztánba - valószínű lehetőségként utalt csütörtökön Szaid Tajeb Dzsavad, a dél-ázsiai ország washingtoni nagykövete. Ezt legkorábban heteken belül lehetne megrendezni, és valószínűleg nem zárulna más eredménnyel, mint Karzai újabb győzelmével. De hatalommegosztáshoz is vezethet az elnök és Abdullah között.

Nagy kérdés, hogy mikor szavaznának. Egyes vélemények szerint az egyre mostohább időjárás miatt hónapokkal el kellene ezt halasztani, ami nem más, mint az Obama-adminisztráció rémálma. Mint a pénteki vezető amerikai lapok rámutatnak, a hetek óta az Afganisztánnal kapcsolatos döntésen rágódó Fehér Ház gondjai az új fejleménnyel tovább szaporodnak. A The New York Times arról ír: Barack Obama elnök tanácsadói körében fontolgatják, hogy ne döntsenek addig az afganisztáni amerikai parancsnok, Stanley McChrystal tábornok 40 ezres csapaterősítési kérelméről, amíg a politikai helyzet nem látszik világosabban.

Amerika és a NATO is egyetért abban: első a stratégia, utána jöhetnek a számok. De Obama környezete a végletekig megosztott a teendőket illetően. Hillary Clinton külügyminiszter a minap látványosan az inkább az al-Kaida ellen harcolni akarók - azaz a csapatbővítést lényegében elutasítók - oldalára állt: "Célunk az al-Kaida és szélsőséges szövetségesei legyőzése. De nem minden tálib al-Kaida. Vannak köztük, akik azért harcolnak, mert megfizetik őket. Máshogy nem tudnak megélni." Az eltérő álláspontok közös nevezője, amelyet most Carl Levin szenátor erőltet, az afgán csapatok megerősítése lehet. - Vannak, akik a lázadók elleni harcban, mások a terrorizmusellenes stratégiában hisznek, megint mások a kettő elegyében, vagy egy negyedik megközelítésben. De mindenki azt mondja, hogy gyorsabban fel kell építeni az afgán hadsereget. Ez közös szál - mondta.

Obama februárban már döntött az amerikai csapatok 21 ezer fős bővítéséről, létszámuk így 68 ezerre, a NATO-erőkkel pedig több mint százezresre duzzad. (Közben, "fű alatt" még 13 ezer főt küldenek márciusban, de azok nem harcoló alakulatok.) A The Los Angeles Times szerint most a "középutas", legfeljebb talán 20 ezer fős bővítés került előtérbe - mégpedig úgy, hogy az USA hadserege a vidék helyett az afgán városokra összpontosítana, illetve a CIA és a nyílt, készpénzes "ösztönzés" segítségével jobb kapcsolatra törekedne a hadurakkal, a törzsi vezetőkkel. Egy látványosabb csapatbővítéssel Obama különös politikai helyzetbe kerülne: szembehelyezkedne saját pártja, a demokraták számos meghatározó képviselőjével, és ellenfelei, a republikánusok kedvére tenne.

Nem csak az iraki alkotmány érdekelte a sült

Már-már szovjet típusú "kompromatként" értékelik Washingtonban azokat az - igaznak bizonyult - norvég sajtójelentéseket, miszerint az afganisztáni ENSZ-képviselet második embere, a nemrég viharosan távozott amerikai Peter Galbraith nemcsak az iraki alkotmányon dolgozott öt évvel ezelőtt, hanem a kurd olajüzletben volt közvetlenül érdekelt. Ezt a volt diplomata - John K. Galbraith, a világhírű közgazdász fia - utólag el is ismerte most, azzal: üzleti érdekeltségei szerinte "összhangban voltak" politikai nézeteivel. Viszont a siker gyorsasága irigylésre méltó: családi vállalkozása, a Tarajos sül (Porcupine) 2004-ben már két nappal azután bevásárolta magát a kurdisztáni olajüzletbe, hogy megalakult, és befektetési partnerségre lépett a DNO norvég olajvállalattal.

A leleplezés némiképp kompromittáló, bár Galbraith akkor már nem volt amerikai diplomata, és éppenhogy ellenezte a Bush-féle Irak-politikát. Apropójának pedig azt tartják az amerikai fővárosban, hogy Galbraith (akinek felesége is norvég) az afgán választási csalások kapcsán összekülönbözött a kabuli ENSZ-képviseletet vezető, ugyancsak norvég Kai Eidével, majd távozása után bőségesen kitálalt a sajtónak. Kabulban úgy látják, hogy Galbraith sokat és kártékonyan beszél. - Túl sok külső beavatkozás delegitimizálja a választási folyamatot. Hétezer nemzetközi megfigyelő volt jelen, de csak egyetlen fickó, Peter Galbraith folytat keresztes hadjáratot - fogalmazott Szaid Tajeb Dzsavad washingtoni afgán nagykövet. (Washigtoni tudósítónktól)