Koponyás Gábor gyümölcstermesztő gazdával ülünk a balkányi határban egy köteg deszkán, és a semmit, azaz a körülöttünk simára gyalult földet bámuljuk. Mellettünk félkész épület magasodik, arrébb betonkeverő gép csikorog. - Na, ilyenek lesznek itt a gyümölcsösök pár év múlva mind, ki lesz vágva az ültetvények java - mutat a gazda a legyalult talajra.

Szimpatikus fiatalember szólított meg a teraszon minap. Biciklijét letéve oda is telepedett mellém. - A Pannónia utcán túl is van élet - emelte föl a bemutatkozás után ujját. - Az is Újlipótváros, nem csak a Pozsonyi út. Ajjaj, gondoltam, megint egy reklamáció, s nyilván ez is jogos.

Először 2000-ben akartam "disszidálni", amikor a sydney-i olimpián dolgoztam. Akkor csak azért, mert Ausztrália "jó hely", Magyarország pedig kezdett nem az lenni. Most el kellene magyaráznom, hogy is van ez, és még én szégyellem magam: nem volnék jó magyar. Pedig dehogynem, szívesen tennék annyit az országért, hogy száz év múlva rákerüljek a százforintosra. Csak az ország nem hagyja, nem hagyjuk egymást odaférni az országjobbításhoz.

Most októberben húszéves a rendszerváltás idején megváltoztatott, eredetileg 1949-ben megfogalmazott magyar alkotmány. Noha készítői - az alkotmány előszövege szerint - ideiglenesnek szánták, már két évtizede érvényben van. Az ország élete nagyot változott. Meggyőződésem szerint itt az ideje elgondolkodni, miként érdemes az ország alaptörvényét megváltoztatni. Az alkotmányból ugyanis sok minden következik. Így például az is, amit - tágabb értelemben - alkotmányosságnak hívunk. Nem mindegy, hogy a magyar alkotmányosság milyen értékek mentén teszi legálissá az ország működését.

A sötét anyag kérdése most már évtizedek óta foglalkoztatja a fizikusokat és a csillagászokat. Egyre többen oldanák meg úgy a kérdést, hogy csak azért nem találjuk a sötét anyagot, mert az nem is létezik. A probléma megoldására talán még újabb évtizedeket kell várni.

Kell-e és főleg szabad-e korlátozni az interneten áramló információkat és a kommunikációt? Egy nemzetközi szervezetnek, a brit és amerikai kutatók által alapított Nyílt Hálózat Kezdeményezésnek (ONI) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése fontos adalékokat szolgáltat a kérdés eldöntéséhez.

Washington. - 2001 végén Mohamed Omar molla kilátásai abszolút sötétek voltak. A tálibok félművelt, félszemű vezetője motorbiciklin menekült, miután harcosaira az Afganisztánt elözönlő amerikaiak gyors vereséget mértek. Elűzését a világ nagy része ünnepelte és az afgánok lelkesen üdvözölték, hogy visszatérhet mindaz, amit a kegyetlen fundamentalista kormány tiltott: a lányok tanulhatnak, szólhat a muzsika és az emberek újra élvezhetik a hétköznapi örömöket.

Andrei Gruber panziót nyitott Verespatakon, az egyik felszíni ércfejtés lábánál, azon a helyen, amelyet - ha a vitatott bányatervet jóváhagyják - könyörtelenül bedarálnak, hogy porából is kiciánozzák az aranyat és az ezüstöt. La Gruber - Gruberhez -, így hívják a turisztikai létesítményt, ahol megszálltunk, és amelynek kényelmét ottlétünk idején egy hamburgi fiatal pár is igénybe vette. Nézem Gruber urat. Rejtői figura a nagy szakállú fiatalember. Huszonöt év körüli lehet, s barátnőjével, Anival együtt látják el a vendégeket.

Santa Fe, Új-Mexikó. Az egyetlen ember Amerikában, akinek hivatalos engedélye van marihuána terjesztésére, titokban akarja tartani kilétét. "Olyan paranoiás vagyok, hogy már ki nem állhatom saját magam", mondja a terjesztő, aki egy gyógyászati célokra marihuánát előállító és értékesítő nonprofit csoportot vezet itt, és aki ragaszkodott hozzá, hogy titokban találkozzunk egy szállodai szobában. Nem látszott előre, hogy idáig fajul a dolog.

A hetedik alkalommal megrendezésre került Frieze Art Fairre idén is legalább annyi - mintegy hatvanezer - látogatót vártak, mint a globális hitelválságot megelőző "boldog békeidőkben". Arról azonban nem fog szólni a fáma, milyen bevételt sikerül elérnie annak a harminc országot képviselő 164 galériának, mely nem sajnálta az időt, fáradságot, részvételi díjat, és elhozta portékáját.

A kelet-szlovákiai Szentmihályfalva (Sarisské Michalany) számos külföldi média érdeklődésének középpontjába került szeptemberben, amikor a szélsőséges Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitost) tagjai meneteltek és tiltakoztak a községben a szerintük már elviselhetetlen helyi cigánybűnözés ellen. Napokon belül alighanem a két kilométerre levő Osztópatak (Ostrovany) nevétől lesz hangos a sajtó: a falu önkormányzata két méter magas és körülbelül százötven méter hosszú betonfallal kerítette körül a helyi cigánytelepet.

Máig sem indult el a 2005-ben meghirdetett honi könyvtári digitalizálási program, Brüsszel ugyanis nem a kulturális szférát, hanem az oktatáshoz kapcsolódó területeket fejlesztené. Az OSZK-ban mégsem állt meg az idő: egyebek mellett átfogó felmérést végeznek, amelynek révén átlátható lesz a korábbi években létrejött digitális vagyon.

A kritikust igazán könnyű boldoggá tenni. Pár jól elhelyezett poén kell csak, leheletnyi glamúr, egy kis történés, "valami jó kis valami", de beérné egy kis bármivel is már, amit tartalomnak nevezhet. Ha viszont a jelenleginél rendszeresebben kapcsolna a TV2 programjaira, igencsak kinézne neki egy élethosszig tartó boldogtalanság, az meg ki a francnak kell. Néha persze próbát tesz, aztán újra elszontyolodik, hozzá legyint, megint megbuktatok, öcsém. És meg is érdemlitek.

A nagyvárosokban sokkal szegényebbnek érzik az emberek magukat, mint falun, pedig nincs kevesebb pénzük - véli a kutató, akit a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából kérdeztünk a szegénységről.

Ha beolt, akkor azért, ha viszont lebeszél az oltásról, azért kell felelnie az orvosnak, ha páciensével baj történik. Elvileg minden mellékhatásért a gyártót terheli a felelősség, ehhez azonban bizonyítani kell, hogy az oltóanyag rossz volt. Az infektológus a H1N1 oltás beadatását javasolja.

Mindig is tudtam, hogy a Teremtő nem egyformán osztotta szét a teremtményei között az értelmi képességeket. Mert mit is cselekedett Molnár Oszkár "áldott jó ember", fideszes honatya? "Csak" annyit, hogy a nyilvánosság előtt zsidózott, cigányozott, echte magyarkodott egy keveset. De azért ne legyünk naivabbak a kelleténél. Amióta zsidók, cigányok vannak, zsidóznak és cigányoznak, főleg az intelligenciaküszöb alatt élők - és ez nem magyar jelenség, lássuk be.

Nagy a csönd az úgynevezett petárdaügyben. Mint emlékezetes, a szeptember 20-án rendezett Debrecen-Ferencváros (2-1) bajnoki labdarúgó-mérkőzésen az akkreditált, fotósmellényt viselő B. Zsolt jelentős mennyiségű pirotechnikai eszközt kívánt eljuttatni a vendégszektorba.

Katonai kiképzőbázison és saolin kungfu edzéseken is készültek a színészek a vígszínházi Othello-előadásra. A rendező, Eszenyi Enikő a szerelem, a féltékenység, az árulás és az idegengyűlölet drámájához kiváló színészeket hívott főszereplőnek: az ex- Krétakörös Nagy Zsoltot, Fekete Ernőt a Katonából, és a szabadkai Béres Mártát.

A hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal újabb kiképzőtáborokat szervez, többfelé az országban. A táborokban "buzik, cigányok és zsidók továbbra sem vehetnek részt". Szakállasok sem. Előírás a borotvált arc és a rövid haj.

Az MSZP elnöksége immár "gyakorlott kézzel" hoz különös döntéseket. Sőt rejtélyeseket is. Ilyennek gondolom azt az erősorrendet, amelyet az általa támogatásra érdemesített MSZP-s politikusok között a magyar EU-biztos személyéről csakhamar dönteni kénytelen Bajnai miniszterelnök tudomására hozott. Kovács László volt pártelnök, külügyminiszter és Brüsszelben dolgozó - egyébként újrajelölhető - biztos e listán csak a negyedik helyre került, ami kétféle módon magyarázható. Vagy sok ellensége, vagy sok barátja van a pártelnökségben és az elnökség kulisszái mögött.