A szerzői jogok és kereskedelmi szabályok tiszteletben tartása mellett kész részt venni a Google internetes cég az európai irodalom digitalizálásában - adták hírül a minap a cég illetékesei az Európai Bizottsággal a témáról kezdett brüsszeli egyeztetésen.

A francia, a lengyel, a német, az olasz, a spanyol és a magyar miniszterelnök már 2005-ben megállapodást írt alá az európai digitális könyvtár mielőbbi megteremtéséről. A kezdeményezést az Európai Bizottság is támogatta, és hamarosan megindult az országhatárokon átívelő együttműködés, amelynek eredményeként létrejött az immár 4,6 millió könyv, fénykép, újság vagy film megtekintését lehetővé tevő multimédiás Europeana Könyvtár. Az adatbázis bővítésének gyorsításáról az EB jelenleg is folytat tárgyalásokat kiadókkal, a szerzői jogok tulajdonosaival, könyvtárakkal, informatikai cégekkel. A bizottság képviselői egyúttal ismét az uniós szerzői jogi keretszabályok modernizálását is sürgették az előrelépés érdekében.

Az óriási digitális könyvtár kiépítésén fáradozó Európai Bizottság szívesen látná, ha egyfajta magán-állami partnerség (PPP) keretében a tapasztalt Google is bekapcsolódna ebbe a munkába. A leginkább keresőprogramjairól ismert cég az amerikai szerzőkkel és kiadókkal már megállapodott arról, hogy amerikai könyveket elektronikus formában az interneten is árusítani fogja. Ez azonban egyfelől nem vonatkozik az európai piacokra, másfelől európai szerzők esetében csak olyan művekre (azok angol fordítására) terjedhet ki, amelyek kereskedelmi forgalomban már nem kaphatók. Könyvtárak és olvasói szövetségek is jelezték, hogy pozitívnak látják a kezdeményezést, amelynek fő célja, hogy másképpen nehezen hozzáférhető olvasmányokat meg lehessen venni elektronikus formában.

A magyar kormány 2005-ben beharangozta nagy könyvtári digitalizálási programját. A terv az volt, hogy a tíz
évig tartó, akkori áron tízmilliárd forintosra taksált munkát már 2006-ban elkezdik. Nem így történt: a program nem indult el.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) ezt természetesen erősen fájlalja, mindenekelőtt azért, mert a többi könyvtári fejlesztési pályázatot rendben, időben sikerült elindítani - közölte érdeklődésünkre a tárca könyvtári főosztályának vezetője, Skaliczki Judit. Két pályázatuk, egyrészt az infrastrukturális fejlesztésre a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.2.3 keretében, másrészt a Társadalmi Megújulás Operatív programja részeként, a TÁMOP 3.2.4 Tudásdepó-Express alcímű pályázat elbírálása is megtörtént. Az elsőn 2 milliárd 300 000 forint, a másikon 2 milliárd forint volt a könyvtárak támogatása.

De mi az oka a digitalizálási tervek csúszásának? A közgyűjteményi digitalizálás - mert nemcsak a könyvtárakról, hanem a múzeumokról és a levéltárakról is szó van - azért késik, mert Brüsszel nem a kulturális, hanem az oktatáshoz kapcsolódó területeket akarja fejleszteni az EU-s pályázatokkal - magyarázta Skaliczki. Tehát először meg kellett keresni, miképpen kapcsolódhat az oktatáshoz a digitalizálás, és az egész addigi koncepción változtatni kellett. Így most nem a közgyűjteményekben lévő kulturális értékek digitalizálása a cél, hanem olyan oktatási anyagok, taneszközök készítése, amelyekhez szükség van a közgyűjteményekben lévő értékek digitalizálására.

Mindehhez - a terv szerint - a nemzeti könyvtár állítja össze azt a módszertani anyagot, amely megszabja a digitalizálás módját, kijelöli az intézményeket stb. Azaz, ez majd csak az első lépés lesz a taneszközök elkészítéséhez, a szükséges digitalizáláshoz - tudatta a főosztályvezető.

Annak ellenére, hogy késve indulhatnak a digitalizálási programok, nincs ok az aggodalomra - tudtuk meg Bánkeszi Katalintól, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) címzetes igazgatójától. Hamarosan megkezdődhet az a fontos tervező-előkészítő munka, amelynek az a célja, hogy az oktatás különböző szintjei számára leginkább fontos közgyűjteményi dokumentumok digitalizálásához egységes szemléletet alapozzon meg. Erre a koordinációs munkára feltétlenül szükség van, hiszen a hatalmas mennyiségű nyomtatott anyagból jól meghatározott szempontrendszer alapján kell kijelölni a digitalizálási prioritásokat.

Egyúttal készül egy olyan átfogó dokumentum is, amely módszertani segítséget nyújt a közgyűjteményeknek a technikai háttér megteremtéséhez, a megfelelő technológia kiválasztásához. Az OSZK mindemellett elvégez egy olyan átfogó felmérést is, melynek eredményeként átláthatóvá válik a korábbi években létrejött digitális vagyon, és ezzel elkerülhetővé válik a duplikáció - közölte Bánkeszi Katalin.