Aczél Endre: Az MSZP mentsvára
Ha az első változat az igaz, akkor az elnökségi tagok többsége egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy Kovácsnak a többi jelölthöz képest messze több és jobb a külpolitikai ismerete és nyelvi jártassága. És még valami: az elfogadottsága. A londoni Economist hamari ítéletét, hogy tudniillik munkájának nincs nyoma az Európai Bizottságban, Brüsszel inkább cáfolja, mint megerősíti.
Ha a második változat az igaz, akkor az MSZP elnökségének szándékai vannak Kovács Lászlóval, éspedig idehaza. A párt látni- valóan kínban van, hogy "saját soraiból" kit nevezzen meg a jövő évi választások előtt miniszterelnök-jelöltnek. Érzékelvén ezt, egy kitűnő kollégám már odáig is elment, hogy az SZDSZ volt elnökét, Kuncze Gábort ajánlotta az MSZP figyelmébe, mondván, még ő is több szavazatot hozna, mint bármely MSZP-s politikus.
A dilemma föloldható. Kovács öt éve már nem "MSZP-s", hanem uniós politikus. Értésre adta, nem volna ellenére, ha hazatérte után - föltéve és megengedve, hogy Bajnai miniszterelnök nem jelöli újra őt - szerepet kapna pártja életében. De egy föltételt azért szabott: csak olyan szerepről lehet szó, amely "érdemi befolyást" biztosít neki a pártéletre.
Lehet találgatni, mi az az "érdemi befolyás". Tóbiás József, az MSZP frakciójának igazgatója oly módon reagált a Kovács körül szállongó hírekre, hogy mai helyzetében az MSZP nem nélkülözheti a még Brüsszelben dolgozó volt pártelnök tevékeny tapasztalatait. Némi túlbuzgalommal az ATV internetes portálja úgy értelmezte az elhangzottakat, hogy Kovácsot "akár miniszterelnök-jelöltnek" is visszavárja a szocialista párt, de legalábbis Tóbiás. Az értelmezés, túlbuzgalom ide vagy oda: korrekt. Kovács oldaláról is.
Ő azonban, amennyire tudom, nem ajánlkozott föl. Viszont azt is tudni vélem, hogy valóban megkeresték, amiben semmi rendkívülit nem találok. A minap volt már ötlet az MSZP értelmiségi holdudvarában arra nézve is, hogy "jöjjön vissza Németh Miklós". Valóban hiány van hiteles és országosan népszerű emberekben. Innen nézve - Németh visszahozásának "abortált" és az egykori miniszterelnököt is valószínűleg örökre elkedvetlenítő kísérlete után (2000) - Kovács kézenfekvő választás volna.
De nem csak hitelességről és (föltételezett) népszerűségről van szó. Két nyomós okról is. Az egyik, hogy Kovács "folttalan": a magyar belpolitikának a Gyurcsány-érában nem volt résztvevője. A másik, hogy Lendvai Ildikó mellett mindig is ő volt az összekötő kapocs szocialisták és liberálisok között. Ha az MSZP 2010-ben a liberális érzelmű emberektől vissza akarja kapni azokat a szavazatokat, amelyeket tudatosan az SZDSZ-nek ajándékozott két választáson is, akkor bölcsen teszi, ha komolyan fontolóra veszi (az esetleg) visszatérő Kovács melletti zászlóbontást.