A beszámoló a szervezet által vizsgált közel-keleti és észak-afrikai régiókban az internethasználat jelentős korlátozásáról, a használók megfigyeléséről szól. Ugyanakkor fejlett demokráciákban is bevezetnek állami ellenőrzéseket, letiltásokat a veszélyes és káros tartalmak (például gyermekpornó, szennyes politikai eszmék) terjesztése ellen. Eközben sorra jelennek meg a megfigyeléseket és kontrollokat megkerülő szoftverek, mint például a Torontói Egyetemen kidolgozott Psiphon nevű program.

Napjainkban szakemberek, társadalomkutatók és kormányok vitatkoznak arról, kell-e, lehet-e és főleg szabad-e ellenőrizni és korlátozni az internetet. A "lehet" műszaki oldalára a válasz egyértelmű igen. Léteznek fejlett monitorizáló és szűrő módszerek és megoldások, nem is túl drágák. A nagy probléma, hogy mennyire ütköznek az emberi szabadságjogok a szűrésekkel.

Nemrégiben került a nyilvánosság elé egy nemzetközi szervezetnek, a brit és amerikai kutatók által alapított Nyílt Hálózat Kezdeményezésnek (Open Net Initiative, ONI) a jelentése, amelyet mintegy kétezer közel-keleti és észak-afrikai weboldal átvizsgálása alapján állítottak össze. Ezek az oldalak főleg szerencsejátékokat, politikai híreket és viccelődéseket tartalmaztak. Nem túl meglepő, hogy a beszámolók e régiókban jelentős korlátozásokról szólnak. Az itteni kormányok kamerákkal figyelik az internetkávézók közönségét, blokkolnak kritikus hangú oldalakat (ami nem túl nehéz, mert ezekben az országokban általában kevés számú hálózati szolgáltató működik), ellenőrzik, sőt, sok esetben lehetetlenné teszik bizonyos hírügynökségek (például a CNN) oldalaihoz a hozzáférést. Persze az üzlet sok érzelmi gátlást legyőz. Ismert, hogy a Google és a Yahoo megállapodott Kínával, szűrőszoftverekkel látják el odaszállított rendszereiket. Igaz, minden fegyver ellen előbb-utóbb megszületik a megfelelő pajzs is. Már 2007-ben útjára bocsátották a Torontói Egyetem munkatársai a Psiphon nevű szoftvert, amivel a használók kikerülhetik a cenzorokat, a San Franciscó-i Electronic Frontier Alapítvány Tor nevű programrendszere pedig elrejtheti az üzenet küldőjének címét azáltal, hogy a célállomásig átugratja különböző routereken keresztül. Arra is született szoftver, hogy a használók értesíthessék egymást, meg polgárjogi szervezeteket, melyik oldal van blokkolva.

A szűrést egyébként nemcsak az említett térségekben használják, hanem fejlett demokráciájú országokban is, főleg a gyermekek védelmére, vagy visszataszító politikai nézetek kiszűrésére.