Szombaton a Kossuth téren: Mario és a varázsló
Javított változat
Orbán Viktor szombaton megünnepelteti magát a Kossuth téren. Nem elég neki a parlamenti többséget adó mamelukjai hajbókolása. Neki látnia kell, hogy egy ország hever a lábai előtt. Felteszem, valójában azt szerette volna, ha a Duna jegén rögvest meg is koronáztathatja magát, csak hát az időjárás közbeszólt. Tákolhatnának persze közpénzekből pontontribünt a Kossuth és a Batthányi tér között a folyón, az sem kerülne sokkal többe, mint amibe ez a Kossuth téri megabanzáj kóstál majd, de úgy látszik, még nem sikerült teljesen reaktiválni a Zezüst Hajót és a Zországimázsközpontot, úgyhogy marad ez a szárazföldi hacacáré. Szimbólumnak az is megteszi.
Különben komolyan mondom, Orbán megérdemli az ünneplést. Bár annak nem örülök, hogy a szombati alighanem csak egy hosszú folyamat - nevezzük szappanoperának - első epizódja lesz, amit számtalan hasonló nagy-gyűlés követ majd, az Országzászló-avatásokra és a Korona-úsztatásra hajazó vagy annál is látványosabb mucsai mutatványokkal, celebekkel, Trianon-verte őskövületekkel, papokkal.
Mert bár tény, hogy a mi Varázslónk nyolc évig dolgozott keményen azon, hogy elkábítsa nemzetét (pontosabban, bár ez csak ócska szőrszálhasogatás: a szavazásra jogosultak közül a szavazati jogukkal élt polgárok 53 százalékát - amivel a Fidesz-KDNP megszerezhette a parlamenti mandátumok kétharmadát), s elhitesse velük: a Kárpát-medencében található a Kánaán, csak a nemzetükre rárontó szoclib oligarchák hordákba verődve ezt eleddig eltagadták előttük, tény az is , hogy öntömjénezésből nem épülnek dolgok, külsőségekből soha nem lesz belsőség, az eltapsolt energiák nem működtetnek erőműveket. A varázslathoz szervesen hozzátartozik az ébredés. Nagy baj van, ha Orbán Viktor elfelejtette volna Thomas Mann üzenetét: nem a varázslók, hanem a Mariok nevét őrzi meg a történelem.
De nem szeretnék ünneprontó lenni: ismétlem, a maga módján jogos a taps, az üdvrivalgás, és, ha Orbán Viktor úgy gondolja, nem járja az, hogy csak Rákosit és Kádárt illette meg az ismert spontán és őszinte módon ünneplőbe öltözött felvonulók végeláthatatlan sora, lelke rajta. Nosza, kapjon sorozatban gyártott szobrokat!
Én azonban akkor lennék igazán boldog, ha - legalább lélekben - nemcsak azok mennének el szombaton a Kossuth-térre, akik Orbán Viktorra, a mamelukokra és a Fidesz-stb-re szavaztak, hanem azok is, akik más pártokra adták a voksukat. Akik, nem gondolják úgy, hogy 2010-ben Magyarországon bármilyen forradalom zajlott volna, vagy, hogy most azt kellene csinálnia bárkinek. Akik úgy gondolják, hogy bár valóban nagy szükség lenne rá, hazugsággal nem kezdődhet nemzeti együttműködés. Jó lenne, ha legalább képzeletben feltűnne a Varázsló előtt egy, a nemzet jó harmadát jelképező sokszínű tömb, amely arra figyelmeztetné: itt vagyunk mi is, a mások és másként gondolkodók. És bizony közöttünk van Mario.