Wikileaks: mit mondott Orbán az amerikaiaknak UD-ügyben?
Két bizalmas minősítésű amerikai diplomáciai távirat is foglalkozik az úgynevezett UD Zrt.-üggyel, amelyeket a Wikileaks-nek köszönhetően a nyilvánosság is megismerhet. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete April H. Foley egyik 2008 októberében küldött táviratában a magyar sajtóban megjelentek összefoglalása mellett többek között arról is értekezik, hogy az akkori kémbotrány nem csak politikai, de gazdasági következményekkel is járhat.
Az iratban hivatkoznak Orbán Viktor Fidesz-elnökre is, aki az ügy kapcsán az amerikaiakat „bizalmasan” arról tájékoztatja, hogy az ügy illegális technikai eszközök használatáról és a MOL ellenlábasának számító osztrák OMV olajtársasággal kapcsolatban álló ügyvédi irodák célba vételéről szól. Az amerikaiak megjegyzik, hogy a Gyurcsány-kormány a rendszerváltás óta eltelt idő legkomolyabb botrányának próbálja meg beállítani az UD-ügyet, de ennek megalapozottságát nem sikerül bizonyítani. „A politikai indíttatású kémkedés széles gyanúja ellenére nincs meg a füstölgő fegyver” - teszik hozzá ironikusan a táviratban.
A nagyköveti levél Magyar Kornéliára, a Magyar Progresszív Intézet vezetőjére is hivatkozik, aki azt mondta az amerikaiaknak: reméli, hogy a kormány nem fogalmaz meg ilyen súlyos vádakat ilyen könnyedén, vagyis komoly alap nélkül. Idézik a „konzervatív kommentátor” Bába Ivánt is, aki az orosz Hodorkovszkij elleni moszkvai eljáráshoz hasonlítja az UD-ügyet, és azt mondja: mindez nem szól másról, mint az ellenzék befeketítéséről és a „neves UD-ügyfelek, így az OTP és Csányi Sándor figyelmeztetéséről, hogy tartsák magukat távol a politikától”.
Hasonlót mondott Orbán Viktor is az amerikaiaknak, a távirat szerint a fideszes pártelnök megjegyezte: a Gyurcsány-kormány tévedésből fókuszál Csányira, mert azt hiszik, hogy „pénzeli” a Fideszt. Orbán hozzátette a bizalmas beszélgetésben: szerinte ez az ügy is jó példája annak, hogy Gyurcsány a „holnapi szalagcímekre” koncentrál és nem a nemzet hosszú távú érdekeire. Az amerikai nagykövet ehhez kapcsolódóan megjegyzi: az UD-botránynak súlyos gazdasági következményei is lehetnek, meglátásuk szerint ugyanis alááshatja a legnagyobb magyar bankba, az OTP-be vetett bizalmat is.
Egy másik összefoglaló táviratban az UD-üggyel kapcsolatban többek között az olvasható: a nyilvánosságra hozott hangfelvételeken szereplő Kövér László „feltűnően csendes” a vele szemben felhozott vádakkal szemben, más fideszes politikusok viszont a régi diktatúra legsötétebb időszakaival húznak párhuzamot.
Érdekesség, hogy a táviratban hivatkoznak Mesterházy Attila szocialista politikusra is, aki a dokumentum szerint az UD-botrányról „bizalmasan” annyit mond az amerikaiaknak: „Többet tudok az ügyről, mint amit az újságokban olvashatnak és az egész nagyon rossz; olyan rossz, hogy nem is akarok róla többet tudni”. Mesterházy az irat szerint még hozzáteszi, hogy aggódik, amiért a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerébe történt állítólagos behatolással a politika átlépett egy határt. „A pártok most háborúban állnak” - fogalmazott az amerikai nagykövettel folytatott „bizalmas” beszélgetésén Mesterházy Attila, még 2008-ban.
Foley a távirat végén megjegyzi, hogy a botrány tovább mélyíti az állami intézményekkel szembeni bizalmatlanságot és a hosszú, keserű folyamat vége megint csak egy feloldást nem adó eredmény lesz, miközben az országnak „józan, érdemi politikai vitára” lenne szüksége.
