A politikus arra a kérdésre, hogy váltópártnak gondolja-e a Jobbikot, azt felelte, hogy ha most lennének a választások, még nem érnének el olyan jó eredményt, mint 2018-ban. A kutatások szerint a párt még nincs a plafonon, tartalékai vannak még a néppárti politikának, választáskor viszont már váltópárt lesz a Jobbik.

A veszprémi időközi választás kudarcát Vona azzal magyarázta, hogy elrontotta a párt a kampányt, részben azzal, hogy későn mutatták be jelöltjüket. A következő időközin, a tapolcain már figyelnek erre, s Vona úgy véli, a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni a harc. Ha a párt nyer a tapolcai választáson, akkor az első egyéni mandátum megszerzése szárnyakat adhat a Jobbiknak, mondta a pártelnök.

Vona ezután arról beszélt, hogy a Jobbik csalódást fog okozni azoknak, akik abban reménykednek, hogy egy szélsőséges, náci párt, csak most megpróbál cuki módon viselkedni. – Azokat viszont meg fogom nyugtatni – mondta Vona –, akik attól tartanak, hogy a Jobbik feladja az értékeit, elveit és programját. Erről nincs szó. Sem rétegpárt, sem tucatpárt nem leszünk. A stratégiai elképzelésem az, hogy a programunk megőrzése mellett a legszélesebb társadalmi réteget kell megszólítani. Határozott, kemény program és higgadt, nyugodt hangnem.

Arra a kérdésre, hogy akkor belefér-e a Jobbik megbékélést hirdető politikájába a cigányozó Kötél János vagy a holokauszt-emlékművet leköpő Kulcsár Gergely, Vona „nem”-mel felelt, ám hozzátette, hogy ezek évekkel ezelőtti ügyek, amelyek nem véletlen, hogy most kerültek elő. A pártelnök így folytatta: – Mind a Fidesz, mind az MSZP abban érdekelt, hogy megpróbáljon minket visszatolni a szélsőséges párt skatulyájába. A felsorolt eseteknek voltak következményei, és azt gondolom, hogy idővel az ilyen jellegű ügyek ki fognak kopni a pártból. Kulcsár Gergely esetében például a párt azonnal jelezte, hogy elhatárolódik ettől az akciótól, felháborítónak és vállalhatatlannak tartja. Én pedig arra kértem Gergelyt, hogy egy szál virággal menjen el a rakpartra, jelezve, hogy maga is megbánta. Egyébként tényleg megbánta, még ha sokan nehezen hisznek is neki. A Jobbikban kegyeletsértő, kollektív ítéletet megfogalmazó, alpári megnyilvánulásoknak nincs helye. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni mondjuk a hazai zsidóságról, Izrael politikájáról vagy akár a cigányproblémáról.

A Jobbik külpolitikáját érintő kérdésre Vona azt mondta: „2010 óta ismétlem, hogy Magyarországnak egy német–orosz–török háromszögben kell érvényesítenie az érdekeit. Ezt nemrég Orbán Viktor is elismerte. Nekem, nekünk orosz és török irányba nincsenek, nem lesznek gondjaink, Németországgal kell jó kapcsolatokat kialakítanom. Ez rettenetesen nehéz lesz, hiszen a német sajtó még a magyarnál is rosszabb, egy neonáci pártként könyvelnek el. Én viszont szeretném megmutatni vezető német politikusoknak a valódi Jobbikot.

Az uniós tagságról ekképp vélekedett: – Nem vagyunk Európa-ellenesek, és az EU-kritikánk sem zsigeri. De ki kell mondani, hogy a máz mögött antidemokratikusan és igazságtalanul működik a közösség. Például azzal, ahogy a keleti tagállamokat kihasználják, és ahogy titokban zajlanak a tárgyalások az Egyesült Államokkal tervezett szabad kereskedelmi megállapodásról. Mindez elfogadhatatlan. Azt, hogy Magyarország kilépjen az unióból, rövid távon nem látja reálisnak, középtávon viszont nem tartja elképzelhetetlennek. Ugyanakkor erre a lépésre gazdaságilag nincs felkészülve hazánk, pedig kellene B terv – vélte. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy bár lehet, hogy nem lépünk ki az EU-ból, ettől még a közösség széthullhat.

A NATO-tagságot firtató kérdésre Vona így reagált: – Véleményem szerint egy elhúzódó orosz–amerikai konfliktussal nézünk szembe, és meggyőződésem, hogy ez Magyarországon is zajlik, még ha nem is fegyverekkel. Nekünk pedig erre nincs szükségünk. Érdemes lenne beszélni róla, hogy a NATO-val milyen kapcsolatot kell ápolnunk, erről társadalmi vitát is lehetne nyitni. Az Ukrajna területén zajló konfliktus újra eszkalálódik, és akkor Magyarország nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen NATO-tagállamként be kellene lépnünk ebbe a háborúba, és adott esetben hadat viselni Oroszország ellen. Én ettől nagyon óvnám Magyarországot, a négy kérdésből álló és jelenleg is zajló aláírásgyűjtésünk egyik pontja éppen arra vonatkozik, hogy hazánk a tagság ellenére is maradjon semleges.

Vona elutasítja, hogy Magyarország részt vegyen az Iszlám Állam elleni misszióban, mivel ez növelné a magyar emberek terrorfenyegetettségét. Amúgy az Iszlám Államot a pártelnök is legyőzendő ellenségnek látja, de ez szerinte nem Magyarország feladata, véli Vona, hanem az Egyesült Államoké, illetve azon nagyhatalmaké, amelyek felfegyverezték az Iszlám Állam jogelődjének számító csoportokat. Annak, hogy az Iszlám Állam ilyen erős, az egyik legfontosabb oka, hogy az Egyesült Államok annak idején az Bassár el-Aszad elleni beavatkozások közben ezeket a csoportokat felfegyverezte – mondta erről. Hozzátette, hogy az Iszlám Állam léte összefügg a bevándorlással is. Félő, hogy a bevándorlók között olyanok is érkezhetnek hozzánk, akik nem gazdasági vagy politikai menekültek, hanem terrorsejtek. Ezért első lépésben zárttá kellene tenni a menekültállomásokat, hogy ne lehessen az oda érkezőknek szabadon grasszálniuk.