Immáron másodszor került a Fővárosi Közgyűlés elé a Fővárosi Vízművek megmentésének ügye. Holott a cég visszavásárlása, a külföldi menedzsmenttől való megszabadulás a jelenlegi városvezetés sikersztorija. Ezúttal a cég tőkehelyzetének rendezése, illetve a likviditási mutató emelése a cél. Az előbbit egymilliárdos tőkeemeléssel valósítja meg, méghozzá úgy, hogy elengedi ezt az összeget a saját részvényeinek megvásárlására kapott kölcsönből. Így is marad 7,9 milliárd tartozása, amelynek visszafizetésére újabb haladékot kapott, ezúttal 2015 végéig. Az ok egyszerű: a visszavásárlással felszálló pályára állított cégnek egyetlen bank sem hajlandó hitelezni, még önkormányzati kezesség mellett sem.

Az ellenzék berzenkedett. Bánsághi Tamás (MSZP) szerint ezzel a következő városvezetés nyakára teszik át a terhet. Majd megkérdezte, hogy mégis milyen lépéseket tesz a főváros, mi történik, amitől jobbak lesznek a cég pénzügyi mutatói?

– Miért nem vállalja át a kormány a Fővárosi Vízművek 7,9 milliárdos adósságát? Ez csupán morzsa ahhoz képest, hogy milyen pénzszórás folyik az országban – érdeklődött Losonczi Pál, a Jobbik frakcióvezetője. Hanzély Ákos, a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés mellékhatása ütközik ki a vízműveken. A közszolgáltatók egyre jelentősebb központi terhelése a cégek működésének ellehetetlenülését vonja maga után. Ennek ellensúlyozása azonban olyan súlyos terheket ró az önkormányzatokra, hogy hosszú távon nem finanszírozható.

(Közben Tarlós István bejelentette, hogy legközelebb kamerát állít a széksorok közé, amely Horváth Csabát filmezné.)

György István főpolgármesterhelyettes szerint a mindenkori kormánynak nem az a feladata, hogy tankönyvízű közgazdasági recepteket próbáljon ki, hanem az, hogy társadalmi viszonyokra válaszoljon. A rezsicsökkentéssel pedig éppen ezt tette a kabinet, lévén az elmúlt időszakban éppen ez nyomorította meg az embereket. Kaltenbach Jenő (PM) viszont statisztikai adatokra hivatkozva állította, hogy a rezsicsökkentés hatására egyáltalán nem csökkent a szegénység Magyarországon, lévén a kis rezsihez kevés támogatás jár, míg nagy számlák kifizetéséhez nagyobb állami segítség jár.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes ismét hangsúlyozta, hogy a vízművek visszavásárlása jó döntés volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a kormány ez irányú lépéseit éppen a fővárosi példa inspirálta.

Tarlós István a vita lezárásaként kiemelte: a céget korábban nem magyarok irányították, most viszont igen. Ráadásul nemezetközi vita sem volt.

A közgyűlés meg volt győzve. Megszavazták a tőkeemelést.

Mint emlékezhetünk, a főváros 2012-ben 15,1 milliárd forintért vásárolta meg a cég 25 százalékos tulajdonrészét és a menedzsmentjogokat. A vételár első 12 milliárdos részletét a főváros előlegezte meg, majd a cég hitelfelvételi pozíciójának látványos javulását remélve, beolvasztotta a vízművekbe a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft.-t. A cég ezután több kísérletet is tett hitelfelvételre, de egyik sem járt sikerrel.