Veszélyes munkahelyek: csak amikor meghal valaki
Egy, a közelmúltban végzett ellenőrzés-sorozat kapcsán kiderült az is, hogy tízből nyolc hazai munkáltató megszegi a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat – emelte ki Székely.
Statisztika azonban csak a lefolytatott ellenőrzések alapján készülhet, ám ezekből az utóbbi években egyre kevesebb van – állítja a VDSZ elnöke. Hozzátette: az ellenőrzések száma harminc százalékkal csökkent, mert a leépítések miatt erre sincs elég ember.
Tavaly 17 361 ember sérült meg munkavégzés közben, s ez csaknem kétszázzal több, mint 2012-ban. Székely kérdésünkre elmondta, e tekintetben is igaz, hogy a statisztikai adatok nem feltétlenül a valóságot tükrözik. Nem egy esetben előfordul ugyanis – magyarázta –, hogy a munkabalesetről nem készül jegyzőkönyv, nem folytatnak vizsgálatot, hanem a sérült dolgozót egyszerűen szabadságra küldik.
A halálos munkahelyi balesetek száma szerencsére csökkent – tette hozzá Székely. Az azonban szerinte csak annak tudható be, hogy az építőiparban a válság miatt sokkal kevesebben dolgoznak, s a leginkább veszélyes munkakörök ebben az ágazatban vannak.
Igen kevés a példamutatóan biztonságos munkahely, és ilyeneket elsősorban a sikeres nagyobb cégek között lehet találni– szögezte le Székely Tamás. A kis- és közepes vállalkozások körében viszont kritikus a helyzet, mert az előírások betartása jelentős ráfordítást feltételez, erre pedig e körben nincs pénz.
Igaz, azok a nagyobb vállalkozások is versenyhátrányba kerülnek például egy pályázat elbírálása során, amelyeknél kínosan betartják a nemzetközi szintű előírásokat. Sokan ugyanis nem kalkulálják be a biztonság árát, így olcsóbb ajánlatot tesznek, s ha ők nyernek, a szakszervezeti vezető szerint a biztonságon takarékoskodnak.
A vegyipari szakszervezet szerint a munkavédelem egyre kevésbé fontos, s mindig akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor valahol meghal valaki azért, mert nem tartatták be vele az előírást, vagy éppen megfelelő biztonsági berendezés nélkül végeztettek veszélyes munkát.
Az, hogy a helyzet évek óta nem javul, egyértelműen a kormány hibája is, mert nem fordít elég figyelmet a munkahelyi veszélyek feltárására, s arra, hogy kötelezze a munkaadókat a kockázatok minimalizálására – jelentette ki az elnök. Szerinte a munkavédelmi intézkedéseket pénzügyileg is ösztönöznie kellene a kormánynak úgy, ahogyan más országokban számos példa van erre.
Székely kijelentette, hogy a szakszervezetek szívesen együttműködnének a balesetvédelmi stratégia kidolgozásában, mert számos tapasztalatuk és konkrét javaslatuk is van ebben a témakörben. A legfontosabb azonban a munkavédelmi ellenőrök számának növelése és a gyakoribb ellenőrzés lenne.
Az elnök felhívja a figyelmet a tájékoztatás hiányosságaira is, tapasztalatuk szerint ugyanis a dolgozók egy részét nem készítik fel kellőképpen a veszélyekre, s nem késztetik őket a munkavédelmi előírások betartására. A munkavállalók felelőtlenségére is van azonban számos példa: a legveszélyesebb munkát is védőfelszerelés nélkül végzik, mert az esetleg nehéz, meleg, kényelmetlen.
A szakszervezet ezért az előírások részletes áttekintését és számos változtatást javasolna, ha a kormány figyelembe venné a véleményüket.
A vegyipari szakszervezet kampányt indít a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és a munkahelyi balesetek számának csökkentése érdekében. Az érdekképviselet szakértői a következő hetekben feltérképezik a balesetvédelmi szempontból legkockázatosabb szakmákat és munkahelyeket, a leggyakoribb hiányosságokat, s listát készítenek a legszükségesebb tennivalókról is
A tapasztalatok és a javaslatok összegzését a VDSZ eljuttatja a kormány illetékeseihez, s elvárja, hogy kezdődjék érdemi egyeztetés a munkavédelem terén legszükségesebb tennivalókról. De az máris biztos, hogy gyakoribb és szigorúbb munkavédelmi ellenőrzést, a hatályos jogszabályok betartatását és a mulasztások esetén súlyos büntetés kiszabását követelik.
