Unortodox pénzszórás a jegybanknál
A 2013-ban és 2014-ben életre hívott jegybanki Pallas Athéné alapítványok a folyamatos tőkejuttatások következtében csaknem 260 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkeznek. Ennek döntő részét állampapírba „fektették”. A szabadnak nyilvánított tőkéből viszont nem fukarkodtak: doktori programokra, épületfelújításokra költöttek, ingatlanvételre már több mint 30 milliárd forintot fordítottak. Ma már olyan ingatlanok vannak az MNB, illetve alapítványai tulajdonában, mint például a fővárosi Döbrentei utcai Vízház, a Vörösmarty téren lévő, volt Luxus áruház épülete, azaz a Kasselik-ház, vagy az Nyugati téren álló Eiffel Palace, amelyre önmagában csaknem 14 milliárdot áldoztak.
A nagy költések közé sorolható az MNB által gründolt kecskeméti oktatási projekt is, amelyhez egy kórházépületet vásároltak. Ennek területén a város történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházását hozzák létre egy új egyetem felállításával – legalábbis így hivatkozik az elképzelésekre a jegybank közleménye.
Markáns tétel az MNB Értéktár Programja is: ezt 30 milliárd forinttal „töltötték fel”, s ebből eddig hozzávetőleg 9,5 milliárdot költöttek el. A maradék összeget az előzetes tervek szerint 2018-ig költik el műkincsek vásárlására. Mindezek mellett az MNB adományozásra 2014 óta már csaknem ötmilliárd forintot fordított.
A Magyar Nemzeti Bank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezte le az Alkotmánybíróság. Az alapítványok tevékenységének „titkosítását” célzó törvénymódosítás így nem hirdethető ki. Tovább a cikkre: >>>