Közpénzjelleg nem vész el
Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezték le a bírák. Ebből következően – tekintettel az alaptörvényre – e szervezetek szintén kötelesek biztosítani az adatnyilvánosságot. A testület megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.
Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a jogszabály ebben a formában nem hirdethető ki.
A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. A különvélemények az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását nem, csak az MNB gazdasági társaságaira vonatkozó szabályozás, illetve a hatályba léptető rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kifogásolták.
|
Matolcsy és Áder: a barátság nem tart örökké
Kovács Attila / MTI |
A köztársasági elnök a postatörvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott.
Hétpecsétes levéltitok
Az AB az indítvány alapján azt állapította meg, hogy a módosítás az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok tekintetében egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új rendelkezés a Magyar Posta, valamint az általa irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében a nyilvánosság olyan korlátozását teszi lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged.
Rendes bíróságok
A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes. Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adat nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység szempontjából okoz-e aránytalan sérelmet, illetve eredményez-e más számára indokolatlan előnyt, a rendes bíróságok feladata. Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek, a köztársasági elnöknek azt haladéktalanul ki kell hirdetnie.
Mit is kifogásolt pontosan Áder?
Áder János az MNB-ről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosítására vonatkozó, szinte órák alatt elfogadott előterjesztéseket alaptörvény-ellenesnek találta, ezért még március elején előzetes normakontrollt kezdeményezett. Az egyik előterjesztés arról szólt, hogy a jegybank alapítványai tekintetében csak az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adat nyilvános, minden más információ az egyesülési jogról szóló törvény szerint tehető közzé.
Csakhogy a jogalkotó rendkívül körültekintően járt el. Az alapítványoknak az általános szabályok szerint be kell mutatniuk például a támogatási programok keretében felhasznált összegeket, és nyilvánosságra kell hozniuk, milyen közhasznú tevékenységet folytatnak, s annak milyen eredménye volt. Az átláthatóságot segíti az is, hogy az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak. Ezek a rendelkezések azonban a törvénymódosítás szerint a jegybanki alapítványok esetében nem lettek volna érvényesek. Ráadásul az új szabályokat visszamenőleges hatállyal, tehát a már folyamatban levő közérdekű adatigénylések esetében is alkalmazni kellene.
A postatörvény módosítása szerint a többségi állami tulajdonban levő posta esetében nem minősülnek közérdekű adatnak az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződései, valamint az egyéb olyan adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala a szolgáltató „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna". Ez a rendelkezés szintén kihatással van a lezáratlan adatigénylésekre.
A köztársasági elnök úgy látta, az MNB-törvény kapcsán elfogadott módosító rendelkezések nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel. Kifogásolta emellett, hogy a változások visszamenőleges hatálya a jogbiztonság alkotmányos elvét sérti. Hasonló okokból, tehát a visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte az államfő a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának előzetes normakontrollját is, bár ott a „titkosítást" nem kifogásolta.
Áder felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nem abszolút, de az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Vagyis: a nyilvánosság korlátozása a kivétel. Miután az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok közpénzből gazdálkodnak, a pénzügyi adatokat az államfő beadványa szerint nem lehet feltétel nélkül elzárni a nyilvánosság elől.
|
Nem parkoltathatják a közérdekű adatokat
Földi D. Attila / Népszabadság |
A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban jelezte: a szabályzással kapcsolatos aggályait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is közölte, de azokat a parlament figyelmen kívül hagyta. Utalt ugyanakkor több alkotmánybírósági határozatra, amelyek szintén arra figyelmeztetnek, hogy közérdekű adatot visszatartani kizárólag a szükséges, „kényszerítően indokolt" mértékig, a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan lehet.
Jogerős: nyilvánosak az MNB alapítványainak pályázatai
A közfeladatot ellátó szerv fogalmát nem lehet szűkítően értelmezni, és az MNB közpénzből finanszírozott alapítványai is egyértelműen közfeladatot látnak el – így döntött a Kúria. Az alapítványok által kiírt pályázatok adatait tehát ki kell adni. Részleteket itt olvashatnak: >>>
„Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek"
– fogalmazott közleményében Áder János.
Szerinte az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. Emiatt az államfő szerint megengedhetetlen, hogy olyan visszamenőleges hatályú jogszabály szülessék, amely az annak hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyokba – például a közérdekű adatok nyilvánossága iránt indított perekbe – avatkozik be. A törvénymódosítás tehát a már folyamatban levő ügyekre is vonatkozik, emellett általában is korlátozná a hozzáférést az összes olyan adathoz, amely a jogszabály hatályba lépése előtt keletkezett.
