A Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alpereseket a kért adatok kiadására kötelezte – a pályázatot nyert természetes személyek nevének kivételével, mert az személyes adat, és az érintettek annak közléséhez nem járultak hozzá. A jogerős ítélet szerint az MNB által juttatott vagyon közpénz volt és az is maradt, az alapítványok pedig közfeladatot látnak el, és – amint az indoklásban fogalmaztak – a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető fontosságú.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a verdikt hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A jogi érvelés változatlan: az alapítványok nem közpénzt költenek és nem látnak el közfeladatot. Ugyanakkor indítványozták az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is, mert ha a kért információt kiszolgáltatják, az eredeti állapot nem állítható helyre.
Hiába próbálkoztak azonban, mert a Kúria a másodfokú ítéletet teljes egészében helybenhagyta. A legfőbb bírói fórum álláspontja ugyanis, hogy a közfeladatot ellátó szerv fogalmát nem lehet szűkítően értelmezni, és a közpénzből finanszírozott alapítványok is egyértelműen közfeladatot látnak el.
Csabai egyébként azt is kérte, hogy az alapítványi pályázatokon nyertes magánszemélyeknek a nevét is hozzák nyilvánosságra. A Kúria álláspontja viszont, hogy a személyes adatok védelme érdekében erről szó sem lehet. Vagyis: csak azoknak a nevét lehetne közzétenni, akik ehhez kifejezetten hozzájárulnának.
Többé-kevésbé elégedett az ítélettel a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós, hiszen nekik is három hasonló perük van folyamatban, s azokban is hasonló döntést remél. Annak persze nem örül, hogy a közpénzt felhasználó magánszemélyeket nem ismerhetjük meg, de a Kúria ítélkezési gyakorlatát ismerve ezen nem lepődött meg, hiszen a legfőbb bírói fórum kampányköltések kapcsán is kimondta: nem nyilvános, hogy a jelöltek kivel szerződtek.
Egyébként folyosói pletykák szerint az MNB alapítványai a rendelkezésükre bocsátott forrásokat részben államkötvénybe fektetik, részben a Magyar Külkereskedelmi Bankba vásárolják be magukat. A jegybanktól mindkét tevékenység meglehetősen idegen, ezért forrásaink szerint érthető, ha a pénzügyi adatokat nem kívánják nyilvánosságra hozni. A Transparency egyébként fontolgatja, hogy újabb közérdekű adatigényléssel áll elő, hogy az alapítványok működésével kapcsolatos friss információkhoz jussanak.
Az ügy egyébként még nincs lefutva, mert Áder János köztársasági elnök március elején az Alkotmánybírósághoz fordult. Szerinte az MNB-törvény kapcsán elfogadott módosító rendelkezések nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel.
E javaslat elzárná ugyanis a nyilvánosság elől az alapítványok működésével kapcsolatos szinte összes adatot, és ezt a rendelkezést a folyamatban levő perekben is alkalmazni kellene. Áder álláspontja viszont az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek esetében közérdekű adatot visszatartani kizárólag a szükséges, „kényszerítően indokolt” mértékig, a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan lehet.
Az Alkotmánybíróságnak az előzetes normakontrollt harminc napon belül el kell végeznie, és a testület várhatóan csütörtökön határozatot hirdet – közölte az MTI kérdésére Bitskey Botond főtitkár. Úgy tudjuk, az ügyet Lenkovics Barnabás elnök saját magára szignálta, tehát ő az előadó alkotmánybíró.
A helyzet érdekessége, hogy Lenkovics mandátuma április 21-én lejár, de a Heti Válasznak adott januári interjújában arról beszélt, hogy szívesen maradna. Erre lehetőség is van, mert őt még csak kilenc évre választották, és így elvileg újrázhat. Hogy ez mennyiben befolyásolhatja a testület csütörtökre ígért döntését – akar-e az elnök a kormány kedvére tenni –, hamarosan kiderül. Mindazonáltal furcsa lenne, ha a két fórum esetleg egymással ellentétes következtetésekre jutna.
