Elkülönítette a Fővárosi Törvényszék az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyben a Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, valamint a Dávid Ibolya korábbi MDF-elnök és a párt korábbi frakcióvezetője, Herényi Károly elleni, személyes adattal visszaélés, illetve Dávid esetében kényszerítés miatt is több mint két éve folyó büntetőpert a per első tárgyalási napján, kedd reggel. A demokrata fórum két korábbi politikusa elleni vádakról így valószínűleg a Pesti Központi Kerületi Bíróság dönthet majd, de a végzés nem jogerős, mert ügyész fellebbezést jelentett be. Az ügyek különválasztását Sebes Péter, Szilvásy jogi képviselője kezdeményezte.

Miután az ügyészi indítványnak nincs halasztó hatálya, a tanácsvezető bíró a tárgyalást megkezdte, és ismertette a másodfokú bíróság döntését, amely szerint az egész eljárást meg kell ismételni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly tavasszal – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – az összes vádlottat felmentette.

Az ügy előzménye: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Ennek oka az volt, hogy egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését” – derült ki a Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.

Az akkor nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliós nagyságrendben szereztek meg e-mail címeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is tett.

Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült: két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésére utaltak.

Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot emlegetett, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken – az NBH főigazgatójának kinevezése elleni tiltakozásul – nem vett részt, így azt Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és emiatt később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve felbujtóként a bizottság alelnökével szemben vádat.

Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Dávidék ellen ezért szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.

Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. A bíróság egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a pártok demokratikus működése alkotmányos védelem alatt áll, és ha Dávid Ibolya ezzel ellentétes törekvést tapasztalt, azt indokoltan hozta nyilvánosságra. Ugyanígy Szilvásy is csak a dolgát tette, amikor egy feltételezett nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyről tájékoztatta a parlament szakbizottságát.

Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig idén januárban – a felbujtással vádolt Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében a felmentő ítélet hatályban maradt – az eljárás megismétlésére utasította a bíróságot. Vagyis: az ügyet teljes egészében újra kell tárgyalni.

Az eljárás megismétlésének oka, hogy Szilvásy a törvényszék szerint nemcsak különleges személyes adattal való visszaélést, hanem hivatali bűncselekményt is elkövetett. Ebben az esetben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem járhatott volna el, mert az ügy a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Valószínű azonban, hogy a személyes adattal visszaélés vádja Szilvásynál sem áll meg, ha Tóth Károly esetében a felbujtást ejtették. Dávid Ibolya és Herényi Károly kapcsán – őket első fokon részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentették fel – pedig a törvényszék érdemben semmit nem mondott.

Mindezek után Szilvásynak a bíróság szerint vélhetően azt róhatják a terhére, hogy miniszterként – tehát hivatalos minőségében – rágalmazásnak, esetenként tényállításnak minősíthető kijelentéseket tett az UD Zrt.-re, illetve fideszes politikusokra, így Demeter Ervinre és Kövér Lászlóra, akikkel kapcsolatban azt sugallta, hogy törvénytelenen adatgyűjtésben vállalhattak szerepet. Ez, amennyiben bizonyítható, hogy Szilvásy hivatalos személyként azért nyilatkozott mások érdekeit kétségkívül sértve, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörét túllépve „jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen”, valóban három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül.

A szándékot azonban bizonyítani kell, de erre az eredeti vádiratban nincs utalás, és a bíróság elvileg nem terjesztheti ki az ügyészségi vádat. Amúgy pedig felvetődhet, hogy amikor a Fidesz szóvivője azt nyilatkozza, hogy a maffiabaloldal lepaktált az alvilággal, az nem meríti-e ki ugyanezt a tényállást. A parlamenti képviselő ezt a kijelentését kétségkívül hivatalos minőségében tette, ami talán sértőbb is volt, mint a Fidesz által működtetett árnyék-titkosszolgálatra történt utalás. A célzat is megvan: egyértelműen a szocialistákat akarta lejáratni.

A most újrakezdődő üggyel összefüggésben van más párhuzam is. Dávidék azért ülnek a vádlottak padján, mert a birtokukba jutott hangfelvételen elhangzottakat az érintettek beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozták. A sajtó előtt ismertetett szövegben nevek ugyan nem szerepelnek, mégis bíróság elé citálták őket. Ez igencsak hasonlít a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és a maffiózóként emlegetett Portik Tamás személyes találkozásán rögzített beszélgetés anonimizált formában történt közzétételéhez.

Szilvásy György a Fővárosi törvényszéken most a kihallgatása során hivatkozni kíván ezekre a szempontokra is.