Az ügyvéd közlése szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Laborc Sándor csatolta feljelentéséhez 2008 őszén ezeket és más hangfelvételeket is, amelyeket azután nyomozás keretében megvizsgált a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség is, ám 2009 nyarán bűncselekmény hiányában megszüntették a büntetőeljárást.

"Ügyfeleim már meghallgatták az internetre felkerült hangfelvételeket, és valószínűsítik, hogy azok manipuláltak, vágottak, ennek teljes bizonyossággal történő megállapításához szakértői vizsgálat szükséges" - mondta Futó Barnabás. Álláspontja szerint, miután a hangfelvételek nyilvánosságra hozásához az érintettek nem járultak hozzá, felmerül a magántitok jogosulatlan megismerésének, illetve a különleges személyes adatokkal való visszaélés gyanúja.

"Azt várjuk, hogy a nyomozó hatóságok hivatalból megindítják a szükséges eljárásokat, ám ha erre nem kerül sor, akkor feljelentést teszünk" - mondta az UD Zrt. jogi képviselője. Segítheti a történtek tisztázását, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Nemzetbiztonsági Hivatal utódja - belső vizsgálatot indított annak tisztázására, honnan kerültek ki a hangfelvételek - tette hozzá.

Ennek kapcsán az ügyvéd megjegyezte, hogy szerinte több helyről is kiszivároghattak a felvételek, hiszen azokból egyes részleteket 2008 őszén már nyilvánosságra hozott Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke, illetve Szilvásy György szocialista politikus titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként. A két politikus ellen emiatt már vádat is emelt az ügyészség.

Futó Barnabás arra is felhívta a figyelmet: másfél év telt el azóta, hogy az illetékes hatóságok megállapították, ezeken a felvételeken nincsenek bűncselekményre utaló adatok, így pedig a törvény értelmében már rég meg kellett volna azokat semmisíteni.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy vizsgálatot indított az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), miután újabb, a titkosszolgálatok által rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra.
A napilap információi szerint az AH azt vizsgálja, hogy a hangfelvételek között található-e olyan, amelyet a polgári elhárítás nem adott át a nyomozó hatóságnak, amikor a lehallgatási üggyel összefüggésben eljárások indultak.

A cikk szerint a telefonlehallgatások folytatására jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem volt hajlandó részt venni az UD Zrt. elleni akcióban, ezért azokat nem a szakszolgálat bázisán, hanem külső helyszínekre "kihajtott" telefonvonalakon végezték. Nemzetbiztonsági berkekben valószínűsítik, hogy tömegével kerülhettek ki telefonlehallgatások során rögzített hanganyagok a polgári titkosszolgálatoktól.

A Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: nem zárható ki, hogy a szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra hozhatnak hangfelvételeket.