UD-ügy újratöltve

Újra kell tárgyalni az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyet, és a per kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken. Szilvásy György volt szocialista titokminisztert hivatali visszaéléssel vádolják, de érintett az eljárásban Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és volt pártja frakcióvezetője is. Hasonló esetek ma is vannak.

Elölről kezdi az UD Zrt.-ügyként emlegetett per tárgyalását a Fővárosi Törvényszék kedden. Vádlottként szerepel az eljárásban Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és Herényi Károly, a párt korábbi frakcióvezetője. Eredetileg Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s alelnöke is érintett volt, de a törvényszék az ő esetében nem helyezte hatályon kívül az első fokon hozott felmentő ítéletet.

Az ügy előzménye: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án kezdett titkos adatgyűjtésbe az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Ennek oka az volt, hogy egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését” – derült ki a Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító miniszter titkársága által 2008 szeptemberében kiadott közleményből.

Az akkor nyilvánosságra került információk szerint felmerült az is, hogy az egyik internetes szolgáltatótól milliós nagyságrendben szereztek meg e-mail címeket, s az UD közreműködhetett magánszemélyek – köztük politikusok – elleni adatgyűjtésben, törvénytelen megfigyelésekben. Az ügyben az NBH vezetője 2008 szeptemberében számítástechnikai rendszer és számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is tett.

Nem sokkal később máig ismeretlen személyek az interneten hozzáférhetővé tették a titkos felderítés során keletkezett hangfelvételeket, amelyekből kiderült: két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytat, ráadásul – a cég egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben – utalások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésérére utaltak.

Szilvásy akkor polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot emlegetett, és az ügyről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is. A Fidesz a testületi üléseken – az NBH főigazgatójának kinevezése elleni tiltakozásul –  nem vett részt, így azt Tóth Károly, a grémium szocialista alelnöke hívta össze, s maga kérte a minisztert, hogy mutassa be a titkosszolgálat birtokában levő felvételeket. Ezt a volt miniszter megtette, és emiatt később személyes adatokkal való visszaélés miatt emeltek vele, illetve felbujtóként a bizottság alelnökével szemben vádat.

Dávid Ibolya volt MDF-elnök, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke pedig az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Dávidék ellen ezért szintén büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.

Az UD Zrt. vélelmezett törvénysértéseiről máig semmit nem tudni, Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt, Herényi Károlyt és Tóth Károlyt viszont bíróság elé citálták. Tavaly tavasszal azonban első fokon – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – mindegyiküket felmentették. Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezést nyújtott be, a Fővárosi Törvényszék pedig idén januárban – a felbujtással vádolt Tóth Károlyt kivéve, akinek az esetében a felmentő ítélet hatályban maradt – az eljárás megismétlésére utasította a bíróságot. Vagyis: az ügyet teljes egészében újra kell tárgyalni.

Az eljárás megismétlésének oka, hogy Szilvásy a törvényszék szerint nemcsak különleges személyes adattal való visszaélést, hanem hivatali bűncselekményt is elkövetett. Ebben az esetben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem járhatott volna el, mert az ügy a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Valószínű azonban, hogy a személyes adattal visszaélés vádja Szilvásynál sem áll meg, ha Tóth Károly esetében a felbujtást ejtették.

Dávid Ibolya és Herényi Károly kapcsán – őket első fokon részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentették fel – pedig a törvényszék érdemben semmit nem mondott. Úgy tudjuk, Szilvásy jogi képviselője kezdeményezi, hogy Dávidék ügyét különítsék el, mert annak semmi köze a volt titokminiszter elleni eljáráshoz.

Mindezek után Szilvásynak a bíróság szerint vélhetően azt róhatják a terhére, hogy miniszterként – tehát hivatalos minőségében – rágalmazásnak minősíthető kijelentéseket tett az UD Zrt.-re, illetve a Fideszre. Ez, amennyiben bizonyítható, hogy ő hivatalos személyként azért nyilatkozott mások érdekeit kétségkívül sértve, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörét túllépve „jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen”, valóban három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül.

A szándékot azonban bizonyítani kell, de erre az eredeti vádiratban sincs utalás, és a bíróság elvileg nem terjesztheti az ügyészségi vádat. Amúgy pedig felvetődhet, hogy amikor a Fidesz szóvivője azt nyilatkozza, hogy a maffiabaloldal lepaktált az alvilággal, az nem meríti-e ki ugyanezt a tényállást. A parlamenti képviselő ezt a kijelentését kétségkívül hivatalos minőségében tette, ami talán sértőbb is volt, mint a Fidesz által működtetett árnyék-titkosszolgálatra történt utalás. A célzat is megvan: egyértelműen a szocialistákat akarta lejáratni.

A most újrakezdődő üggyel összefüggésben van más párhuzam is. Dávidék azért ülnek a vádlottak padján, mert a birtokukba jutott hangfelvételen elhangzottakat az érintettek beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozták. A sajtó előtt ismertetett szövegben nevek ugyan nem szerepelnek, mégis bíróság elé citálták őket. Ez igencsak hasonlít a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és a maffiózóként emlegetett Portik Tamás személyes találkozásán rögzített beszélgetés anonimizált formában történt közzétételéhez. Akkor most a hatóságok követtek el bűncselekményt, amikor szintén a felvételen szereplő személyek hozzájárulása nélkül tettek hozzáférhetővé információkat?

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.