A Kék Pont Alapítvány a kedvezményes és a piaci bérleti díj közötti különbséget visszamenőleg is, 2014 januárjától köteles megfizetni. „Amit az önkormányzatnak nem sikerült szakmailag és szakmapolitikailag elérnie az eltelt hét hónapban - hogy a Kék Pont beszüntesse tűcsere szolgáltatását a kerületben -, azt most megpróbálja a program anyagi ellehetetlenítésén keresztül" – olvasható a Kék Pont Alapítvány honlapján.

A használt tűkért cserébe tisztát kapnak Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az intravénás droghasználók számára működtetett anonim tűcsereprogram körüli vita régóta zajlik a kerület és az alapítvány között, amelynek egyik drasztikus és az alapítvány számára váratlan lépéseként tavaly szeptemberben a józsefvárosi képviselőtestület megszavazta Kocsis Máté fideszes polgármester javaslatát az alapítvány és az önkormányzat együttműködésére vonatkozó megállapodás felbontásáról (az előterjesztésről az alapítványt előzetesen nem tájékoztatták).

A kerület vezetésének érvelése szerint – a környéken eldobált tűk révén - az alapítvány tevékenysége problémákat okoz a kerületnek és a helyi lakosoknak. Az alapítvány szerint viszont hármas együttműködési megállapodást kötöttek - a Közterületfenntartó Vállalattal és a Városüzemeltetési Szolgálattal –, így a közterületi drogszemét-begyűjtés feladata nem az alapítvány feladata volt: munkatársaik a lépcsőházakban, eldugott helyeken keletkezett drogszemét begyűjtését vállalták és végezték is erejükhöz mérten.

- A tűcsereprogram első számú feladata ráadásul a HIV-, AIDS- és hepatitisjárványok megelőzése volna: megszűnésével monitorozhatatlanná válik, hogy a vírusok bekerültek-e a közösségbe. Ez a többségi lakosság számára is közegészségügyi katasztrófát jelenthet – hívta fel a figyelmet szeptemberben Rácz József, az alapítvány kuratóriumi elnöke. A drogprobléma ráadásul a tűcsereprogram kiebrudalásával nem szűnik meg a kerületben.

Az alapítvány és tűcsereprogramja elleni hadjárat ennek ellenére folytatódik: a keddi bizottsági ülésen Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő kemény vádakkal illette az alapítványt, megkérdőjelezve a beszámolóban olvasható tények hitelességét, és számos, a Kék Pont jó hírnevét sértő kérdést is felvetett – számol be az ülésen történtekről a Kék Pont Alapítvány honlapja. A képviselőnő többek között kifogásolta, hogy a beszámoló nem tartalmazza a program költségvetési adatait és nem csatolta az ÁNTSZ engedélyt (az alapítvány beszámolói korábban sem tartalmaztak soha ilyesmit, a képviselőtestület mégis rendre egyhangúlag megszavazta azokat).

Ferencz Orsolya azt sem értette, hogyan vehető komolyan, hány kliens is fordult meg a programban, ha a tűcsereprogram anonim. Az alapítvány többször közölte már, hogy a magyarországi tűcsereprogramok egységes szakmai protokolljuk szerint egy kódnév-regisztrációs rendszert használnak, így összesítik a kliens- és tűforgalmat és a kliensbeavatkozások számát. Ezeket az adatokat ismeri el hivatalosan a Nemzeti Drog Fókuszpont is, és ezen adatokat hitelesnek tekinti a Nemzeti Drogkoordináció is, amely alapján a hazai tűcsere programok forgalmát is áttekintve a kormány is elkészíti hivatalos éves jelentését és továbbítja az EU Drogmonitoring Központjának.

Mindezt az alapítvány munkatársai elmondták volna az ülésen a képviselőknek is, de hiába jelezték felszólalási szándékukat, nem kaptak szót.

A Kék Pont Alapítvány szerint a beszámoló megírása óta folyamatosan és drasztikusan emelkedik a tűcsereprogram forgalma: a napi forgalom jelenleg átlagosan 130 és 170 fő között van. Ez jelzi, hogy drogprobléma igenis van a Józsefvárosban, méghozzá óriási - akár a Kék Ponttal, akár nélküle.