A hírügynökség ugyanis csak arról írt, hogy Szilvásy az ítélet szerint megsértette az UD Zrt.-nek, illetve a cég két egykori vezetőjének a személyiségi jogait azzal, hogy polipszerűen működő, államtitkok után fürkésző árnyék-titkosszolgálatként beszélt a cégről 2008 szeptemberében az MTV és a TV2 műsoraiban. A három felperes összesen 4 millió forint nem vagyoni kártérítést követelt, ám az elsőfokú bíróság szerint a magánvagyonával nem felelhet valaki azért, amit hivatalos minőségében nyilatkozott, ezért az FB e vonatkozásban elutasította a keresetet. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben a munkáltatót – jelen ügyben a Miniszterelnöki Hivatalt – célszerű perelni – fogalmaz az MTI.

Szilvásy György mindezt kiegészítve hangsúlyozta: a hírügynökség csak az ítélet egyetlen, őt elmarasztaló mozzanatáról számol be, ám a lényeget az jelzi, hogy az UD Zrt.-nek kell számára perköltséget fizetnie és nem fordítva. A jogkövetkezményeket, azaz a kártérítés elvetését illetően teljes egészében pernyertes lett, a jogalapot illetően pedig a bíróság az UD Zrt. három kérelme közül kettőt elutasított, tehát Szilvásy nem hozott nyilvánosságra hangfelvételeket, így nem sértett személyiségi jogot, illetve a büntetőeljárás kapcsán adott tájékoztatása sem volt jogsértő.

A bíróság csak az UD Zrt. harmadik kérelmének adott helyt, a „polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálat” kifejezés miatt marasztalta el. Szilvásy György ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bíróság hiába kérte be az Alkotmányvédelmi Hivataltól azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján ő az UD Zrt.-ügyről beszélt, azokat a hivatal nem adta át, így ő a titoktartási kötelezettsége miatt nem tudta bizonyítani az igazát.