Tüntetés a nácik ellen - 'Orbán ítélje el a Jobbikot!'
A fasizmus vírus, a Jobbik pedig a vírusgazda - jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője vasárnap, a szélsőjobboldal elleni közös fellépést sürgetve a Parlament előtti demonstráción. A Tömegtüntetés a nácizmus ellen elnevezésű fővárosi rendezvényen Mesterházy Attila azt mondta: harcot kell indítani a fasizmus ellen, és ehhez szavak helyett tettekre van szükség.
A szocialista párt elnöke közölte: támogatják a Demokratikus Koalíciónak azt a javaslatát, amely "karanténba zárná" a Jobbikot. Ám hangsúlyozta, hogy ez a kormányoldal nélkül eredménytelen lesz, ezért arra kérte a Fideszt, "használja a kétharmadot a fasisztákkal szemben".
Bejelentette, amíg a jobbikos Gyöngyösi Márton a parlament külügyi bizottságának alelnöke, az MSZP nem vesz részt a testület ülésein. "Nem szívunk egy levegőt egy fasisztával" - fogalmazott. Az MSZP elnöke azt várja el Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy hétfőn a parlamentben ítélje el a Jobbikot.
Bajnai Gordon az Együtt 2014 választói mozgalom nevében azt hangoztatta: békében akarunk élni, olyan országban, ahol a félelem nélküli élet alanyi jog. A politikus azt mondta: a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni.
A volt miniszterelnök reménykeltőnek nevezte, hogy a kormányoldal és az ellenzék közösen emeli fel a szavát az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, de szerinte bűntudatra ad okot, hogy nem voltak ugyanennyien a Parlament előtt a romák elleni gyilkosságsorozat elleni tiltakozásul. A Haza és Haladás Egyesület elnöke azt mondta: nincs ártalmatlan zsidózás vagy cigányozás, a nácizmus összeegyeztethetlen az élettel.
A jobbikos Gyöngyösi Mártonnak a zsidó származású képviselők és kormánytagok felmérését szorgalmazó beszédéről kijelentette: a politikus nemcsak önmagát, hanem pártját és a magyarországi szélsőjobboldalt is leleplezte. "A nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni, de még a hatalomért sem szabad összefogni a nácikkal" - hangsúlyozta.
A kevéssel vasárnap délután negyed négy után kezdődött rendezvényen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is felszólalt. Úgy fogalmazott: a népirtások minden esetben listákkal kezdődtek, ezért elfogadhatatlan, ha valaki nem tanul az elmúlt száz év történelméből.
"Nem fogadhatjuk el, hogy Magyarország bármely polgárát csak azért, mert más felekezethez tartozik vagy más nemzetiségből származik, más értékeket részesít előnyben, méltóságában megsértsék (...), listával fenyegetőzve megbélyegezzék" - jelentette ki. Rogán Antal beszédét azzal zárta: Magyarország megvédi polgárait.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói szerint a rendezvény kezdete előtt fél órával a nyirkos hidegben több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, akik megtöltötték a tér háromnegyedét. Az ország különböző részeiről érkezett demonstrálók településük nevét feltüntető táblákat emeltek a magasba. A rendezvényen megjelent Ilan Mor izraeli és Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet is, akiket külön köszöntöttek.
Az Országház főbejárata előtti területen összegyűltek transzparenssekkel is tiltakoznak a nácizmus és a fasizmus ellen, de voltak, akik Jobbik-ellenes táblákkal érkeztek. Többen viselnek sárga, hatágú csillagot, az emberek túlnyomó többségének nemzetiszínű zászló van a kezében. A közúti forgalmat a rendőrség a Kossuth tér környékén lezárta, nem közlekedik a 2-es villamos sem. Az Alkotmány utcában egy óriáskivetítőt is felállítottak, de a tömeg a demonstráció kezdete előtt addig nem ért el - jelentik az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke - még a demonstráció előtt írt - vasárnapi közleményében úgy fogalmaz, pártjuk ízléstelennek és a keresztény hagyományokat sértő "provokációnak" tartja, hogy a tüntetésre éppen advent első vasárnapján kerít sort a Fidesz, az MSZP, Bajnai Gordon, a Mazsihisz és a Hit Gyülekezetének "nagykoalíciója, mely csak Izrael érdekében tud összefogni, a magyarság sorskérdéseiben nem".
A jobbikos Gyöngyösi Márton hétfőn elhangzott - az államfő, a kormány, pártok és civil szervezetek elítélő reakcióit kiváltó - azonnali kérdésében annak felmérését szorgalmazta, hogy "az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".