Eddig összesen legalább negyedmillió embert értesítettek arról, hogy szavazhat a 2014-es parlamenti választáson – de a regisztráció határideje csak a szavazás előtt tizenöt nappal jár le, így az arra jogosultak még nyolc-kilenc hónapig törhetik a fejüket, akarnak-e voksolni. Azok száma, akik névre szóló tájékoztatást kapnak, még növekszik, mert a 2011-től kedvezményesen honosítottak a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az év végére félmilliónyian lesznek, és nekik biztosan küldenek levelet.

Aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, csak az országos listára adhatja le a voksát, így az e körbe tartozók – feltéve, hogy a hazai szavazókhoz képest szignifikánsan különböző pártpreferenciával rendelkeznek, például mindannyian a jobboldalt támogatják – legfeljebb két-három mandátum sorsába szólhatnak bele. Ha viszont a határon túliak között az egyes pártok nagyjából az itthonihoz hasonló támogatottsággal rendelkeznek, a külföldi voksok a választási eredményt érdemben nem befolyásolják.

A feliratkozási időszak első tíz napja alatt Romániából háromszázan, Szerbiából százötvenen jelezték, hogy a 2014-es parlamenti választáson szavazni szeretnének. Ők valószínűleg a 2011-ben bevezetett kedvezményes honosítási eljárásban szerezték meg a magyar állampolgárságot.

Az NVI honlapján olvasható adatok szerint jóval kisebb az érdeklődés azokban a környező államokban – Ausztriá­ban, Szlovákiában és Ukrajnában –, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Az e három országból érkezett regisztrációs kérelmek számát csak összesítve teszik közzé, amely még nem éri el a húszat sem.

Ezekbe az országokba – amelyekben negyvenezer kettős állampolgár élhet – az NVI senkinek sem küldött tájékoztatót a regisztráció­ról, hiszen a levéllel „lebuktatná” azokat, akik a helyi törvények szerint jogellenesen vették fel a magyar állampolgárságot. Egyes információk szerint a legtöbben Ukrajnából kérték a honosításukat, de sokan talán csak az unión belüli szabad mozgást biztosító magyar útlevél megszerzése érdekében, így vélhetően eszükbe sem jut majd szavazni.

Németországból hetvenen, Svájcból huszonheten jelentkeztek, de érkezett már regisztrációs kérelem az Egyesült Államokból, Finnországból, Izraelből és Kanadából is. Összesen csaknem harminc országból jelezték magyar állampolgárok, hogy 2014-ben voksolni akarnak.

A statisztika nem teljes, mert a választási eljárási törvény alapján az országok szerinti bontásban csak azok a kérelmek szerepelnek, amelyekben a választásra jogosult megadta a lakcímét. Ha azonban valaki a nyilvántartásba vételről faxon vagy e-mailben szeretne értesítést kapni, annak a lakóhelyéről nem tudhatunk. Az NVI oldalán található táblázatban ezért a nagyjából nyolcszáz kérelmező közül kétszázról nem közlik, hogy hol él.

Az iroda ezt persze tudja, de a jogszabály szerint nem adhat informá­ciót. Egyébként valamilyen értesítési címet mindenkinek meg kell adnia, hiszen a választási levélcsomagot másként nem lehetne kézbesíteni nekik. Ez – a határon túliak védelme érdekében, akik esetleg szankciókra számíthatnának, ha kiderülne, hogy kettős állampolgárok – lehet bármelyik külképviselet, a kijelölt csaknem kéttucatnyi határ menti magyar település valamelyike, de egy magyarországi ismerős lakcíme is.