A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.

A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak - fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés, és az ő esetükben kértek türelmet.

Végh Zsuzsanna emellett szólt arról is, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenes hazájukba vittek vissza a hatóságok.
Tasnádi László beszélt arról is, hogy a menekülttáborok betelte drámai helyzetet okoz. Megjegyezte, például egy albán család a Margitszigetre költözött életvitelszerűen.

A parlamenti bizottság támogatta azt a Kósa Lajos és fideszes képviselőtársai által benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját. Tájékoztatása alapján erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatók a migránsok, hiszen ott őket származási országukkal ellentétben nem fenyegetik, üldözik.

Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat.

Hangsúlyozta, korábban az Európai Bizottság sikertelenül próbálta meghatározni az unió szempontjából biztonságos országokat, ezért ezt a hatáskört a tagállamok kormányaihoz utalta, amit most a szóban forgó törvénymódosítás ültet át a magyar jogrendbe.

Kósa Lajos szerint azért a kabinetek kaptak erre felhatalmazást, mert az országok biztonsági helyzete gyorsan változó körülmény, amit a kormányok a parlamenteknél jobban tudnak követni.

A fideszes politikus megjegyezte, a kabinet nem jelölhet ki bármilyen országot biztonságosnak, ahhoz ugyanis bizonyos feltételeknek meg kell felelni.

Kiemelte, a változtatásra azért is szükség van, mert a migráció kérdése kezd kezelhetetlenné válni, az előző hétig ugyanis már 61 ezren lépték át illegálisan a határt, ami azt jelenti, hogy a számuk az év végére 120 ezerre, jövőre pedig 250 ezerre is nőhet.

A jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére válaszolva Tasnádi László elmondta, Szerbia ígéretet tett arra, hogy az eddigieknél aktívabban tesz majd azért, hogy ne jöhessenek bevándorlók a területén keresztül. Közölte továbbá, hogy várhatóan német, illetve osztrák határőrök is részt vesznek majd az ellenőrzésben.

A magyar belügyminisztérium kedden jelentette be, hogy technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti „a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az Európai Unió azonnal magyarázatot követelt Magyarországtól a Dublin III rendelet felfüggesztésére, az osztrák külügyminisztérium mellett már a német külügy is bekérette a magyar nagykövetet.