Egy névtelenséget kérő, az uniós szabályrendszert és a hazai bevándorlási viszonyokat is jól ismerő brüsszeli forrásunk arra hívta fel a figyelmet,
az eljárás önmagában példátlan, ráadásul egy olyan rendeletet vesz semmibe a kormány, amelyet minden tagállamnak mérlegelés nélkül kötelező alkalmaznia.
„Éppen ezért különösen durva, az uniós joggal ellentétes ez a lépés” – fogalmazott a szakértő, aki leszögezte: a dublini rendszer nem igazságos, nagy terheket ró a schengeni külső határ országaira, de ettől függetlenül olyat sehol sem lehet tenni, hogy „a kabinet kimazsolázza, melyik szabályt akarja betartani, s melyiket nem”.
A Belügyminisztérium egyébként a döntést azzal indokolta: az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebbnek számító Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, s mára kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat. A rendelet „felfüggesztéséről” a tárca tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia illetékes hatóságait. Egyúttal
az uniós szolidaritás jegyében
arra kérték a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekülttranszfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe – tették hozzá.
„Aláássa az unió kohézióját. Nem tudok arról, hogy lett volna példa hasonló esetre” – fogalmazott lapunk érdeklődésére Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, aki a kormány lépésének lehetetlenségét azzal írta le: „Egy kórházban sem mondhatnak olyat, hogy túl sokan vagyunk, nem tudunk több beteget fogadni.” A Die Presse szerint a magyar döntés közvetlenül érinti Ausztriát, és láncreakciót indíthat el, érintve ezzel legközelebb Olaszországot.
Nagy Boldizsár – aki egyébként korábban bírálta a 2013-ban újraalkotott dublini rendszer egyes elemeit – úgy véli, a rendeletben világosan fogalmaznak, nem lehet felfüggeszteni, ilyen egyszerűen nincs, csupán arra van lehetőség, hogy krízis esetén az adott ország extra támogatást, segítséget kapjon. Erre azonban – tette hozzá a szakértő – aligha hivatkozhatott volna a kormány, mert tavaly mindössze 827 embert küldtek vissza Magyarországra más tagállamokból azért, amiért nálunk léptek be az európai közösség területére és itt nyújtották be a menedékkérelmüket. A nemzetközi jogász szerint a kormány döntésének súlyos következményei lesznek. A rendelet figyelmen kívül hagyása miatt
alighanem kötelezettségszegési eljárás indul, amit bizonyosan nem „nyerhet meg” az ország
Nagy Boldizsár szerint.
A következményekről sokat elárul, hogy az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner az AFP-nek nyilatkozva határozottan bírálta a magyar döntést. Mint fogalmazott:
annak, aki határok nélküli Európát akar, tiszteletben kell tartania a schengeni szabályokat és a dublini rendeletet.
Az APA osztrák hírügynökség értesülése szerint a történtek miatt bekérették Perényi János bécsi magyar nagykövetet az osztrák külügyminisztériumba. Az Európai Bizottság is órákon belül reagált, a testület azonnali magyarázatot követel Magyarországtól „az EU szabályaival szembemenő döntése” miatt. A bizottság kéri, hogy Magyarország világosan fogalmazza meg: milyen jellegű és milyen mértékű technikai okok állnak fenn, és mit tesz azok megoldása érdekében.
