Az UD Zrt.-vel kapcsolatos ügyben várhatóan februárban hirdetnek első fokú ítéletet. A vádbeli bűncselekményért - vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés - a törvény szerint akár 8 év szabadságvesztés is kiszabható.

A nyomozóügyészek szerint a nyugdíjba vonult Berta biztonsági cége üzleti kapcsolatba került egy szegedi nagyvállalkozóval, akinek a rendőrtábornok 2005-ben arról beszélt: egy fogdajelentés nyomán lehallgatják, titkos nyomozás folyik ellene, de ő magas beosztású rendőri kapcsolatait felhasználva 10-15 millió forintért el tudja intézni, hogy az üzletember elleni eljárást megszüntessék. A vád szerint Berta ténylegesen meglévő összeköttetéseit valójában nem is kívánta latba vetni, szándéka csupán a pénzszerzés volt, ami azonban a nagyvállalkozó elutasító magatartása miatt meghiúsult.

A nyugdíjas rendőrtábornok és az üzletember közti 2005-ös beszélgetésről azonban hangfelvétel készült - mely évekkel később, az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás megindulásakor - az UD Zrt.-nél tartott házkutatás során a hatóságok birtokába került. Ez vezetett a Berta elleni nyomozás megindulásához.

A tábornok az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A hétfői tárgyaláson ugyanakkor nem vitatta a lejátszott hangfelvétel valódiságát, melyen a többi között hallható, amint beszél a vállalkozónak az ellene indult operatív nyomozásról, illetve arról, hogy tízmillióért egy héten belül elintézi, hogy az megszűnjön. Mi több, a vádlott a hangfelvétel tanúsága szerint még mintegy visszafizetési garanciát is ígért, azaz hogy abban a nem várt esetben, ha mégsem járna sikerrel, kamatostul visszaadja a kért összeget.

Ugyanakkor a különféle bűnüldöző szervek korruptságát, megvásárolhatóságát hosszan ecsetelő 2005-ös beszélgetésről Berta a hétfői tárgyaláson azt hangsúlyozta: abból természetesen egy szó sem igaz, nem gondolta komolyan, csak "ki akarta ugratni a nyulat a bokorból", illetve úgy érezte, hogy üzleti partnere, megrendelője ilyen jellegű befolyásos kapcsolatok felmutatását várta tőle. Berta megjegyezte azt is, hogy "lóvá tették", hiszen a rögzített beszélgetés nyilvánvalóan előre megrendezett, megtervezett provokáció volt.

A hétfői tárgyaláson tanúként hallgatta meg a bíróság a szegedi nagyvállalkozót és az UD Zrt. volt, illetve jelenlegi vezetőit, akik Berta cégét követően 2005-ben elvállalták a szegedi üzletember kft.-jével kapcsolatos őrző-védő feladatokat. A három tanú egyike sem tudta megmondani, hogy ki készítette az üzletember irodájában lezajlott beszélgetésről azt a hangfelvételt, amelyet az UD Zrt.-nél foglaltak le a hatóságok.

Az elmúlt két év során az UD Zrt.-vel összefüggésben számos büntető- és polgári eljárás indult: előbb a hatóságok vetették fel, hogy a cég működésével kapcsolatban bűncselekmények gyanúja merül fel, illetve az MDF vezetése perelte be a céget, majd pedig az UD Zrt. tett feljelentéseket, illetve nyújtott be kártérítési kereseteket.

A bíróság hétfőn tanúként hallgatott meg több magas rangú rendőrtisztet is, így például Liszka Károly ezredest, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori helyettes vezetőjét és Petőfi Attila rendőr tábornokot, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) jelenlegi főkapitány-helyettesét.

Liszka és a szegedi nagyvállalkozó között eredménytelen szembesítés zajlott le azzal kapcsolatban, hogy találkoztak-e, folytattak-e megbeszélést. A vállalkozó ugyanis határozottan állította, hogy nem, miközben Liszka ugyanolyan meggyőzően hangoztatta, hogy igen.  Petőfi Attila tanúként a többi között arról beszélt, egy család szerbiai, Horgoson történt kiirtásával összefüggésben vetették fel egyesek azt, hogy a szörnyű bűncselekmény egy kétmillió eurós üzleti elszámolási vita révén kapcsolatba hozható a szegedi nagyvállalkozóval, ám ez a feltételezés a vizsgálatok során semmiféle megerősítést nem nyert.