„A kémkedés nincs a listán”
Miután az Európai Parlament felfüggesztette Kovács Béla jobbikos képviselő mentelmi jogát, a magyar hatóságok gyanúsítottként kihallgathatják, őrizetbe vehetik, nála házkutatást tarthatnak –, egyetlen kitétel, hogy a képviselővel kapcsolatos valamennyi intézkedésről tájékoztatni kell az EP elnökét.
Elképzelhető persze, hogy az érintett megpróbálná elkerülni a felelősségre vonást, és nem áll a hatóságok rendelkezésére. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha a képviselő valamelyik uniós tagállamban próbálja meghúzni magát, mert amennyiben ellene európai elfogatóparancsot adnak ki, különösebb vizsgálódás nélkül ki fogják adni.
Egy uniós kerethatározat meghatározza ugyanis azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében nem kell vizsgálni a kettős büntethetőség elvét, vagyis azt, hogy az adott cselekmény a kiadatást kérő és az érintett tartózkodási helye szerint államban egyaránt szerepel-e a Btk.-ban.
A kémkedés viszont nincs a listán, ráadásul az EU intézményei elleni kémkedés Magyarországon is csak 2014 januárja óta büntethető. Ezért Polt Péter legfőbb ügyész a kiadatási kérelemben világossá is tette, hogy Kovács Bélát csak az azt követő időszakban elkövetett jogellenes cselekedetei miatt vonnák felelősségre. Elképzelhető, hogy ilyen tényállás más tagállamban máig nincs, és akkor a politikust, ha szökni akar, onnan nehezebb lenne hazahozatni, de az ügy akkor sem reménytelen.
Polt Péter legfőbb ügyész Marjai János / MTI |
A nem uniós országok esetében viszont a kiadatásra ilyen esetben szinte esély sincs, mert mindig érvényesül a kettős büntethetőség elve.
Tehát nálunk hiába bűncselekmény a Magyarország, az unió szervei vagy a szövetséges fegyveres államok elleni kémkedés, mert ilyen büntetőjogi tényállás a világ legtöbb államában egyszerűen nem létezik. Akit nálunk ilyesmivel vádolnak, az tehát az unión – illetve adott esetben a NATO-tagországokon – kívül bárhol elkerülheti, hogy nemzetközi elfogatóparancs alapján kiadják.