galéria megtekintése

Az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát

Felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát szerda este az Európai Parlament. A képviselők ezzel úgy döntöttek, hogy a jobbikos politikus ellen megkezdődhet a nyomozás az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A nyilvánosságra került parlamenti jelentés ugyanakkor világossá teszi, hogy Kovács mindaddig mentesül bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, a képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól, amíg az ügyében nem születik jogerős ítélet.

Az Európai Parlament „nem talált bizonyítékot arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szembeni politikai kár okozása céljából indított eljárással összefüggésben kérték” – fogalmaz a Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti képviselő által szignált jelentés. Ezért a képviselő-testület „úgy határoz, hogy felfüggeszti Kovács Béla mentelmi jogát”.

A képviselők ugyanakkor – egy eljárási szabályra hivatkozva – korlátozták a mentelmi jog felfüggesztését, mégpedig azzal, hogy az kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozhat, Kovácsot

nem lehet vizsgálati fogságba helyezni, letartóztatni, amíg az ügyében nem születik jogerős bírósági ítélet.

 

Az előírás nem kötelezi a nemzeti hatóságokat.

A jelentés indoklása leszögezi: a Jogi Bizottsággal levelező és a testület júliusi ülésén felszólaló Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint Kovács Béla orosz hírszerző tisztekkel fedett kapcsolatait az Alkotmányvédelmi Hivatal először 2010-ben észlelte. Ugyanakkor a bűncselekmény, amellyel az EP-képviselő gyanúsítható, csak 2014. január 1-je óta büntetendő a magyar Btk. szerint.

Móricz-Sabján Simon

Az Európai Parlament azonban elfogadta Polt érvelését, miszerint a 2014 előtt végzett bizonyítékgyűjtés törvényes volt, a mentelmi jog felfüggesztését pedig csak a 2014. január 1-je után bekövetkezett cselekményekre korlátozódó nyomozás és esetleges későbbi vádemelés érdekében kérik.

Az elfogadott jelentés nem találta megalapozottnak Kovács Béla ezzel ellenkező állításait, és azt a véleményét sem, miszerint politikai okokból próbálják ellehetetleníteni. Az Európai Parlament hitelt adott a magyar Alaptörvény vonatkozó cikkének, amelynek „értelmében a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenek, alkotmányos feladataikat külső szervezetektől függetlenül látják el, és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával járnak el”. A passzust a jelentés és indoklása többször idézi.

Egy néppárti parlamenti forrás azt közölte, hogy az eljárási szabályzatban szereplő megszorításhoz – amely jogerős ítélethez köti a mentelmi jogától megfosztott képviselő letartóztatását – mostanában gyakran nyúl a mentelmi jog felfüggesztését tárgyaló Jogi Bizottság. A közelmúltból mégis mindössze egy esetet találtunk az alkalmazására.

Idén májusban Jérôme Lavrilleux-től, Nicolas Sarkozy volt francia elnök egykori helyettes kampányigazgatójától vonta meg a mentelmi jogot az Európai Parlament. Lavrilleux-t azzal gyanúsítják, hogy a 2012-es franciaországi elnökválasztás idején egy olyan hamis számlázási rendszert működtetett, amelynek segítségével Sarkozy többet költhetett a kampányára, mint amennyi megengedett. Mivel a francia EP-képviselő – és közvetve Sarkozy – ellen indult vizsgálatot politikai okok is motiválhatták, a képviselő-testület élt a korlátozás lehetőségével, és felkérte a francia hatóságokat, hogy csak jogerős bírósági döntés esetén vegyék őrizetbe Lavrilleux-t.

Gálszécsy András: Kovács Béla nem „átlagos kém”

Gálszécsy András szerint Kovács Béla nem „átlagos kém”, mivel az információkat nem megszerezte, hanem „szolgáltatta”, mondta az egykori titokminiszter az M1 csatornán. 

Gálszécsy András szerint Kovács Béla arra törekedett, hogy minél szélesebb körben szimpátiát keltsen Oroszország iránt. Az egykori titokminiszter azt mondta: a kémkedést nemcsak tettenéréssel, hanem tárgyi bizonyítékok – például lehallgatási jegyzőkönyvek – segítségével is bizonyítani lehet.

Az, hogy valakinek mentelmi joga van, még nem zárja ki, hogy őt megfigyeljék, és mivel a jobbikos politikust 2009 óta követték, lehet ellene kellő bizonyíték ahhoz, hogy feljelentsék. Ugyanakkor Magyarország jelenleg barátságosabb viszonyt ápol Oroszországgal, mint korábban, az ügy kirobbanásakor, és kérdéses, hogy ennek a viszonynak mennyit ártana Kovács Béla esetleges magyarországi elítélése – jegyezte meg az egykori titokminiszter. (MTI)

 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.