Szénszünetre kényszerülnek a nagy egyetemek az elvonás miatt?
A Népszabadság megbízható forrásokból származó értesülései szerint a nagy egyetemek, amelyeket a legerőteljesebben érint a kormány év végi zárolása, egységesen eldöntötték, hogy december utolsó harmada és január második hete között bezárják kapuikat. Egyes intézmények esetében ez a kollégiumokra terjed ki, máshol a képzésnek is helyet adó épületekre. Utóbbi esetek azzal a következménnyel járnak, hogy az adott időszakban nem tartanak vizsgákat. Ez talán a legelkeseredettebb lépés, amit az érintett intézmények megtehetnek.
Az épületek bezárása drasztikus lépés, hiszen érinti a hallgatókat, az oktatókat, az összes egyetemi dolgozót, és áttételesen az egyetemi klinikák működését is. A december vége-január eleje épp a vizsgaidőszak közepére esik, így minden egyetemi polgárt kellemetlenül érint majd az intézkedés. A tervek szerint legfeljebb csak néhány kollégiumi szárnyat nyitnak meg.
A lépés valóban drasztikus, és a felsőoktatási intézmények vezetőinek elkeseredettségét mutatja. Arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy felsőoktatási intézmények sokasága legyen kénytelen bezárni, ráadásul éppen azok az intézmények, amelyek Európa-szerte rendkívül komoly versenyben vannak más országok egyetemeivel. Az intézkedés rendkívül nagy kockázatokat rejt magában, hiszen az intézmények nemzetközi presztízsén sokat ronthat, ha az a kép alakul ki róluk, hogy alaptevékenységük ellátására sem képesek az állami finanszírozás csökkentése miatt.
Az épületek időszakos bezárásával, a szabadságok kötelező kiadásával a hat egyetem körülbelül 500 millió forint megtakarítást remélhet. A döntés következményeit az oktatók, a kutatók, a hallgatók és a fizetős külföldi diákok egyaránt elszenvedik.
Múlt héten írtuk meg, hogy a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő zárolásából több mint hétmilliárd forintot vertek rá a felsőoktatásra. A rektorok azokban a napokban vették át azt a levelet, amelyben az államkincstár arról tájékoztatja őket, hogy mekkora hányad esik intézményeikre a zárolásból. Ez sokkolta őket, hiszen az érintettek a legnagyobb egyetemek – köztük a debreceni, a pécsi, a szegedi, az ELTE, a Budapesti Műszaki Egyetem –, vagyis azok, amelyektől még van mit elvonni egyáltalán. Egyenként is sok százmillió forintról van szó, van olyan intézmény, amelytől 900 millió forintot vesznek el az év utolsó hónapjaira. Ennek kapcsán a lapunknak nyilatkozó szakemberek akkor arról beszéltek, hogy ez a zárolás igazságtalan, hiszen a jól működő és megfelelően gazdálkodó intézményeket sújtja, továbbá szakmailag szinte megoldhatatlan, és válsághelyzetet okozhat a felsőoktatásban.
Cikkünk tartalmát – ez a múlt pénteken történt – Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár cáfolni igyekezett. A tényeket azonban nem tudta. Ő is elismerte, hogy a felsőoktatást érintő zárolás körülbelül 7,33 milliárdos, ugyanakkor – szemben azzal, amit szakemberekre hivatkozva írtunk – ő úgy vélte, hogy ez a zárolás, „nadrágszíj-húzás” senkit nem érhetett váratlanul, és persze kellemetlen, de nem állítja megoldhatatlan helyzet elé a rektorokat, akik ezt ki fogják gazdálkodni. Vagyis – így Hoffmann Rózsa – a felsőoktatásban nincs válsághelyzet. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke erre válaszul azt nyilatkozta lapunknak, hogy – idézzük – „egy olyan ágazatból vonják ki a teljes zárolás 15 százalékát, amely ebben az évben már elszenvedett egy több tízmilliárdos forráselvonást. Méltánytalan, hogy ezek után ekkora összegről kell a felsőoktatási intézményeknek lemondaniuk, néhány héttel az idei költségvetési év zárása előtt”. Az MRK elnöke akkor elmondta, hogy konzultált a rektorokkal. Úgy tudta, hogy a béreket mindenhol kifizetik, de már akkor lehetséges megoldásként említette a vizsgaidőszak lerövidítését, esetleg a kollégiumok téli bezárását. Ez pedig Mezey Barna szerint mind-mind annyira drasztikus lépés, hogy a visszafogottságáról is közismert rektor így szólt vissza az oktatási államtitkárnak: „Túlzás talán azt állítani, hogy nincs válsághelyzet”.
Ennél is keményebben fogalmazott ugyanakkor a Népszabadságnak a Debreceni Egyetem rektora, aki kérdésünkre tömören csak ennyit mondott: „átgondolatlan, kiszámíthatatlan, kezelhetetlen”. Fábián István rektor közölte, hogy az intézménytől 904 millió forintot vesznek el. Ez az összeg csaknem egyhavi állami támogatásuknak felel meg. – Azt a javaslatot kaptuk a minisztériumtól, hogy a dologi kiadásokon spóroljunk, de hát ennyi dologi kiadás a világon nincs! Abszolút nem látjuk, miként kezeljük ezt a helyzetet. Ez a zárolás váratlan, tervezhetetlen, és bizonyos, hogy nagyon komoly működési zavarokat okoz majd – szögezte le lapunknak Fábián István.
